1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
200
201
202
203
204
205
206
207
208
209
210
211
212
213
214
215
216
217
218
219
220
221
222
223
224
225
226
227
228
229
230
231
232
233
234
235
236
237
238
239
240
241
242
243
244
245
246
247
248
249
250
251
252
253
254
255
256
257
258
|
<!--#set var="PO_FILE" value=''
--><!--#set var="ORIGINAL_FILE" value="/philosophy/pragmatic.html"
--><!--#set var="DIFF_FILE" value=""
--><!--#set var="OUTDATED_SINCE" value="2009-10-17" -->
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
"http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu">
<!-- TRANSLATORS: This page was generated locally by GNUN. Please do
not update it manually, update the corresponding PO file instead.
The PO is archived in trans-coord task #14377 (file: orphan-POs.tar.gz).
For more info, contact web-translators@gnu.org. -->
<head>
<!--#include virtual="/server/head-include-1.html" -->
<title>Copyleft: gyakorlatias idealizmus - GNU Projekt - Free Software Foundation</title>
<!--#include virtual="/philosophy/po/pragmatic.translist" -->
<!--#include virtual="/server/banner.html" -->
<!--#include virtual="/server/outdated.html" -->
<h2>Copyleft: gyakorlatias idealizmus</h2>
<p>
írta: <a href="http://www.stallman.org/"><strong>Richard
Stallman</strong></a></p>
<p>
Minden döntés, amit meghozunk, értékeinkkel és céljainkkal magyarázható. Az
embereknek sok különféle értéke és célja lehet; a hírnév, a haszon, a
szerelem, a túlélés, az öröm és a szabadság csak egy része azoknak a
célokat, amelyek egy jó embert vezérelhetnek. Ha a cél nem csak önmagunk,
hanem a többiek segítése is, akkor ezt idealizmusnak nevezzük.</p>
<p>
A szabad szoftverrel kapcsolatos munkámnak egy idealista cél a hajtóereje: a
szabadság és az együttműködés eszményének terjesztése. Szeretném elősegíteni
a szabad szoftver elterjedését, hogy az együttműködést tiltó
szabadalmaztatott szoftvereknek a helyére lépjenek, és így jobbá tegyék a
társadalmunkat.</p>
<p>
Ez az alapvető oka annak, hogy a GNU General Public License olyan formában
íródott meg, amilyenben, méghozzá <a
href="/copyleft">copyleft</a>-ként. Minden olyan kód, amit egy a GPL hatálya
alá eső program bővítésére szánnak, szabad szoftver kell hogy legyen, még
akkor is, ha külön fájlba kerül. Az általam írt kódot azért teszem közzé,
hogy fel lehessen használni szabad szoftverekben, és nem azért, hogy
szabadalmaztatott szoftverekbe kerüljön. Azért teszem ezt, hogy a többi
szoftvert író embert is arra sarkalljam, hogy szabaddá tegyék a művüket. Úgy
gondolom, hogy mivel a szabadalmaztatott szoftverek fejlesztői a szerzői
jogot használják arra, hogy visszatartsanak minket a szoftverek
megosztásától, mi, az „együttműködők” is ezt tudjuk felhasználni arra, hogy
a többi „együttműködőnek” adjunk némi előnyt: ők felhasználhatják az
általunk írt kódot.</p>
<p>
Nem mindenkinek ugyanez a célja, aki a GNU GPL-t használja. Sok évvel
ezelőtt egy barátomat arra kérték, hogy egy copyleft alá tartozó programot
nem-copyleft feltételek mellett is jelentessen meg. Erre körülbelül ezt
válaszolta:</p>
<blockquote><p>
„Néha szabad szoftveren, néha pedig szabadalmaztatott szoftveren dolgozom –
de ez utóbbi esetben elvárom, hogy <em>megfizessenek</em> érte.”
</p></blockquote>
<p>
Egy a szoftvereket megosztó közösségnek szívesen rendelkezésére bocsátotta
munkáját, de nem látta értelmét annak, hogy egy olyan céget segítsen, amely
e közösség számára fel nem használható termékeket gyárt. Az ő célja ugyan
eltér az enyémtől, de úgy döntött, hogy a GPL az ő céljaira is megfelelő.</p>
<p>
Ha valamit el akarsz érni a világban, akkor az idealizmus nem elég – kell
keresned egy működő módszert is a cél elérére. Másként mondva
„gyakorlatiasnak” kell lenned. Vajon a GPL gyakorlatias? Nézzük meg az
eredményeit.</p>
<p>
Vegyük például a GNU C++ esetét. Miért van egy szabad C++ fordítónk? Csakis
azért, mert a GNU GPL azt mondta, hogy szabadnak kell lennie. A GNU C++ az
MCC-nek, egy ipari konzorciumnak a GNU C fordítón alapuló fejlesztése. Az
MCC általában annyira szabadalmaztatottá teszi termékeit, amennyire csak
tudja. De a C++ front-endet szabad szoftverré tették, mert a GNU GPL szerint
csakis így bocsáthatták ki. A C++ front-end sok új fájlt tartalmazott, de
mivel ezeket a GCC-vel kell linkelni, a GPL rájuk is
vonatkozott. Közösségünk nyeresége magától értetődő.</p>
<p>
Vegyük a GNU Objective C esetét. A NeXT eredetileg kötötté akarta tenni ez a
front-endet. Úgy tervezték, hogy <samp>.o</samp> fájlok formájában fogják
kiadni, és a felhasználókkal linkeltetik össze a GCC többi részével. Úgy
gondolták, hogy így talán megkerülhetik a GPL követelményeit. De a jogászunk
kijelentette, hogy ez nem menti fel őket a GPL által támasztott
követelmények alól, ezt nem tehetik meg. Így az Objective C szabad szoftver
lett.</p>
<p>
A példaként megemlített esetek évekkel ezelőtt történtek, de a GNU GPL
jelenleg is új és új szabad szoftvereket szerez nekünk.</p>
<p>
Több GNU könyvtár a GNU Lesser General Public License hatálya alá esik. De
nem mindegyik. Az egyik olyan könyvtár, amelyikre a rendes GNU GPL
vonatkozik, a Readline. Ez parancssorok szerkesztését valósítja meg. Egy
hónappal ezelőtt felfedeztem egy nem-szabad programot, amelyet úgy
terveztek, hogy a Raedline-t használja. Elmondtam a fejlesztőnek, hogy ezt a
GPL nem engedi meg. Eltávolíthatta volna a parancssorok szerkesztését a
programból, de ő ehelyett inkább kibocsátotta a programot GPL-ként. Így most
szabad szoftver.</p>
<p>
Azok a programozók, akik továbbfejlesztik a GCC-t (vagy az Emacs-et, vagy a
Bash-t, vagy a Linux-ot, vagy akármelyik, a GPL hatálya alá eső programot),
gyakran vállalatok vagy egyetemek alkalmazottai. Amint a programozó vissza
akarja juttatni fejlesztéseit a közösséghez, hogy az bekerülhessen a program
következő kiadásába, a főnök lehet, hogy ezt mondja: „Álljon meg a menet – a
kód a miénk! Mi pedig nem akarjuk megosztani senkivel. Úgy döntöttünk, hogy
a továbbfejlesztett változatból szabadalmaztatott szoftverterméket
csinálunk.”</p>
<p>
És itt jön a GNU GPL, és megmenti a helyzetet. A programozó elmagyarázza a
főnöknek, hogy a tervezett szabadalmaztatott szoftvertermék megsértené a
szerzői jogokat, mire a főnök rájön, hogy csak két lehetősége van: vagy
szabad szoftverként bocsátják ki az új kódot, vagy sehogy sem. Végül majdnem
mindig megengedi a programozónak, hogy úgy cselekedjen, ahogy ő végig
tervezte, és a kód bekerül a következő kiadásba.</p>
<p>
A GNU GPL nem a Jó Bácsi. Nemet mond néhány olyan dologra, amit az emberek
meg szeretnének tenni. Vannak felhasználók, akik azt mondják, hogy ez rossz
– a GPL „kizár” néhány szabadalmaztatott szoftvert fejlesztő embert, akiket
„be kellene vonni a szabad szoftver közösségébe.”</p>
<p>
Csakhogy nem mi zárjuk ki őket a közösségünkből, ők maguk nem akarnak
belépni. Döntésük, hogy szoftvereiket szabadalmaztatottá teszik, egyben a
közösségünktől való távolmaradást is jelenti. A közösségünkben lenni annyit
jelent, hogy együttműködni velünk; mi nem tudjuk „bevonni őket a
közösségünkbe”, ha ők nem akarnak csatlakozni.</p>
<p>
Mi annyit <em>tudunk</em> tenni, hogy indítékot teremtünk nekik arra, hogy
csatlakozzanak. A GNU GPL arra van tervezve, hogy a már meglévő
szoftverünket ilyen indítéknak használhassuk: „Ha szabaddá teszed a
szoftveredet, használhatod ezt a kódot.” Ezzel persze nem nyerhetünk meg
mindenkit, de néhányukat igen.</p>
<p>
A szabadalmaztatott szoftverek fejlesztése semmit sem használ a
közösségünknek, de az ezért dolgozó programozók gyakran várnak segítséget
tőlünk. A szabad szoftverek felhasználói legyezgethetik ugyan elismerésükkel
és hálájukkal a szabad szoftverek fejlesztőinek hiúságát, de nagyon nagy
csábítást jelenthet, ha egy cég azt mondja „Hadd tegyük be a fejlesztésedet
a szabadalmaztatott programunkba, és így emberek ezrei fogják majd
használni!” A kísértés nagyon erős lehet, de hosszú távon mindnyájan jobban
járunk, ha ellenállunk neki.</p>
<p>
A kísértést és a nyomást nehezebb felismerni, ha közvetett formában
jelentkeznek, olyan szabad szoftverrel foglalkozó szervezetek irányából,
amelyek kötött szoftvereket szolgálnak ki. Az X Consortium (és elődje, az
Open Group) jó példa erre: egy évtizeden keresztül igyekezett
szabadalmaztatott programokat gyártó cégek pénzéből élve rávenni a
programozókat, hogy ne használják a copyleft-et. Most, hogy <a
href="/philosophy/x.html">az Open Group az X11R6.4-ot nem-szabad szoftverré
tette</a>, örülhetnek közülünk azok, akik ellenálltak a nyomásnak.</p>
<p>
1998 szeptemberében, több hónappal az X11R6.4 nem-szabad terjesztési
feltételek mellett történő kiadása után az Open Group visszavonta döntését,
és ismételten kibocsátotta a programot ugyanazzal a nem-copyleft szabad
szoftver licensszel, amit az X11R6.3-nél is használtak. Köszönjük, Open
Group – ez az utóbbi visszafordulás azonban nem érvényteleníti azokat a
következtetéseket, amelyeket abból a tényből vontunk le, hogy a korlátozások
hozzáadása egyáltalán <em>lehetséges volt</em>.</p>
<p>
Gyakorlatiasan szólva ha a nagyobb, hosszútávú célokra gondolsz, ez
megerősíti az akaratodat, és képes leszel ellenállni a nyomásnak. Ha arra a
szabadságra és közösségre koncentrálsz, amit akkor építhetsz, ha szilárdan
megállsz, akkor elég erőd lesz, hogy megtedd. „Állj ki valamiért, vagy a
bármiért fogsz elbukni.”</p>
<p>
És ha a cinikusok kigúnyolják a szabadságot és kinevetik a
közösséget… ha a „keményfejű realisták” azt mondják, hogy a profit az
egyetlen ideál… akkor egyszerűen hagyd őket figyelmen kívül, és
használd tovább a copyleft-et.</p>
<hr />
<blockquote id="fsfs"><p class="big">This essay is published in <a
href="http://shop.fsf.org/product/free-software-free-society/"><cite>Free
Software, Free Society: The Selected Essays of Richard
M. Stallman</cite></a>.</p></blockquote>
<div class="translators-notes">
<!--TRANSLATORS: Use space (SPC) as msgstr if you don't have notes.-->
</div>
</div>
<!-- for id="content", starts in the include above -->
<!--#include virtual="/server/footer.html" -->
<div id="footer">
<div class="unprintable">
<p>Az FSF-fel és a GNU-val kapcsolatos kérdéseket várjuk (angolul) a <a
href="mailto:gnu@gnu.org"><gnu@gnu.org></a>. Vannak <a
href="/contact/">egyéb módok is az FSF elérésére</a>. A weblappal
kapcsolatos észrevételeket a <a
href="mailto:webmasters@gnu.org"><webmasters@gnu.org></a>.</p>
<p>
<!-- TRANSLATORS: Ignore the original text in this paragraph,
replace it with the translation of these two:
We work hard and do our best to provide accurate, good quality
translations. However, we are not exempt from imperfection.
Please send your comments and general suggestions in this regard
to <a href="mailto:web-translators@gnu.org">
<web-translators@gnu.org></a>.</p>
<p>For information on coordinating and submitting translations of
our web pages, see <a
href="/server/standards/README.translations.html">Translations
README</a>. -->
Please see the <a
href="/server/standards/README.translations.html">Translations README</a>
for information on coordinating and submitting translations of this article.</p>
</div>
<!-- Regarding copyright, in general, standalone pages (as opposed to
files generated as part of manuals) on the GNU web server should
be under CC BY-ND 3.0 US. Please do NOT change or remove this
without talking with the webmasters or licensing team first.
Please make sure the copyright date is consistent with the
document. For web pages, it is ok to list just the latest year the
document was modified, or published.
If you wish to list earlier years, that is ok too.
Either "2001, 2002, 2003" or "2001-2003" are ok for specifying
years, as long as each year in the range is in fact a copyrightable
year, i.e., a year in which the document was published (including
being publicly visible on the web or in a revision control system).
There is more detail about copyright years in the GNU Maintainers
Information document, www.gnu.org/prep/maintain. -->
<p>Copyright © 1998, 2003 Free Software Foundation, Inc.</p>
<p>Ez a Mű a <a rel="license"
href="http://creativecommons.org/licenses/by-nd/3.0/us/deed.hu">Creative
Commons Nevezd meg! - Ne változtasd! 3.0 Egyesült Államok Licenc</a>
feltételeinek megfelelően felhasználható.</p>
<!--#include virtual="/server/bottom-notes.html" -->
<div class="translators-credits">
<!--TRANSLATORS: Use space (SPC) as msgstr if you don't want credits.-->
Eredeti fordítás: Zsombor Gergely<br />
A fordítást módosította és karbantartja: Csillag Kristóf és Patay Gergely</div>
<p class="unprintable"><!-- timestamp start -->
Utoljára frissítve:
$Date: 2017/02/20 21:03:48 $
<!-- timestamp end -->
</p>
</div>
</div>
</body>
</html>
|
