why-free.html (19320B)
1 <!--#set var="PO_FILE" value='' 2 --><!--#set var="ORIGINAL_FILE" value="/philosophy/why-free.html" 3 --><!--#set var="DIFF_FILE" value="" 4 --><!--#set var="OUTDATED_SINCE" value="2009-09-05" --> 5 6 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN" 7 "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd"> 8 <html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu"> 9 10 <!-- TRANSLATORS: This page was generated locally by GNUN. Please do 11 not update it manually, update the corresponding PO file instead. 12 The PO is archived in trans-coord task #14377 (file: orphan-POs.tar.gz). 13 For more info, contact web-translators@gnu.org. --> 14 15 <head> 16 <!--#include virtual="/server/head-include-1.html" --> 17 <title>Miért nem szabad, hogy a szoftvereknek tulajdonosa legyen? - GNU Projekt - 18 Free Software Foundation</title> 19 20 <meta name="Keywords" content="GNU, GNU Project, FSF, Free Software, Free Software Foundation, Why Software Should Not Have Owners" /> 21 22 <!--#include virtual="/philosophy/po/why-free.translist" --> 23 <!--#include virtual="/server/banner.html" --> 24 <!--#include virtual="/server/outdated.html" --> 25 <h2>Miért nem szabad, hogy a szoftvernek tulajdonosa legyen?</h2> 26 27 <p>írta: <a href="http://www.stallman.org/"><strong>Richard 28 Stallman</strong></a></p> 29 30 <p> 31 A digitális információtechnika azzal járul hozzá a világhoz, hogy 32 megkönnyíti az információ másolását és módosítását. A számítógépek azt 33 ígérik, hogy ezt mindnyájunknak megkönnyítik.</p> 34 35 <p> 36 Nem mindenki akarja, hogy könnyebb legyen. A szerzői jog rendszere 37 „tulajdonosokat” rendel a programokhoz, és legtöbbjüknek az a célja, hogy a 38 szoftver által nyújtott jótéteményeket visszatartsa a társadalom többi 39 részétől. Ők akarnak lenni az egyetlenek, akik másolhatják és módosíthatják 40 a szoftvert, amit használunk.</p> 41 42 <p> 43 A szerzői jog rendszere a nyomtatással, egy másolatok tömegtermelésére 44 alkalmas technikával együtt fejlődött ki. A szerzői jog jól illeszkedett 45 ehhez a technológiához, mert csak a másolatok tömegtermelését 46 korlátozta. Nem vette el a könyvek olvasóinak szabadságát. Egy átlagos, 47 nyomdagéppel nem rendelkező olvasó esetleg tollal és tintával másolhatta a 48 könyveket, és emiatt elég kevés olvasót pereltek be.</p> 49 50 <p> 51 A digitális technika rugalmasabb, mint a nyomtatott sajtó: ha az információ 52 digitális formában van, könnyedén lemásolhatod és megoszthatod 53 másokkal. Pontosan emiatt a rugalmasság miatt illeszkedik rosszul egy olyan 54 rendszerhez, mint amilyen a szerzői jog. Ez az oka azoknak az egyre csúnyább 55 és drákóibb intézkedéseknek, amiket mostanában hoznak a szoftver szerzői 56 jogának kikényszerítésére. Figyeljük meg a Szoftver Kiadók Szövetségének 57 (Software Publishers Association, SPA) ezt a négy szokását:</p> 58 59 <ul> 60 <li>Erőteljes propaganda annak terjesztésére, hogy helytelen dolog nem 61 engedelmeskedni a tulajdonosoknak azért, hogy segíts a barátodnak.</li> 62 63 <li>Balek besúgók beszervezése, hogy feljelentsék a munkatársaikat és 64 kollégáikat.</li> 65 66 <li>(Rendőri segítséggel végrehajtott) rajtaütések hivatalokon és 67 iskolákon. Ilyenkor azt mondják az embereknek, hogy be kell bizonyítaniuk, 68 hogy nem vétkesek illegális másolásban.</li> 69 70 <li>(Az SPA kívánságára az USA kormánya által végrehajtott) vádemelés olyan 71 emberek ellen, mint például David LaMacchia az <abbr title="Massachusetts 72 Institute of Technology">MIT</abbr>-n, nem szoftver másolásáért – ezzel nem 73 vádolják –, hanem pusztán azért, mert őrizetlenül hagyott másolásra alkalmas 74 eszközöket, és nem cenzúrázta a használatukat.</li> 75 </ul> 76 77 <p> 78 Mind a négy gyakorlat hasonlít azokra, amelyeket a volt Szovjetunióban 79 használtak, ahol minden másológépnél egy őr állt, hogy megakadályozza a 80 tiltott másolást, és ahol az embereknek titokban kellett másolniuk, és kéz 81 alatt, szamizdatként terjeszteniük az információt. Természetesen van 82 különbség: az információ ellenőrzésének a Szovjetunióban politikai oka volt, 83 az USA-ban az ok a haszon. De minket az intézkedések érintenek, és nem az 84 indítékok. Attól függetlenül, hogy miért teszik ezt, minden kísérlet arra, 85 hogy megakadályozzák az információ terjesztését, ugyanazokhoz a módszerekhez 86 és ugyanahhoz a kíméletlenséghez vezet.</p> 87 88 <p> 89 A tulajdonosok különböző érvekkel próbálnak jogot kovácsolni arra, hogy 90 meghatározhassák, hogyan használjuk az információt:</p> 91 92 <ul> 93 <li id="name-calling">Elnevezések 94 95 <p> 96 A tulajdonosok pejoratív értelmű szavakat használnak, mint „kalózkodás” vagy 97 „lopás”, valamint olyan szakkifejezéseket, mint „szellemi tulajdon” vagy 98 „kár”, hogy ezzel egy bizonyos gondolatkört sugalljanak a társadalomnak – 99 mégpedig azt, amelyik a fizikai tárgyak és a programok primitív 100 megfeleltetésén alapszik.</p> 101 102 <p> 103 Az anyagi tárgyak tulajdonlásáról kialakult elképzeléseink és érzéseink arra 104 vonatkoznak, hogy vajon helyes-e elvenni egy tárgyat valakitől. Nem 105 alkalmazhatóak közvetlenül arra, ha másolatot készítünk valamiről. De a 106 tulajdonosok elvárják tőlünk, hogy azért csak alkalmazzuk őket.</p></li> 107 108 <li id="exaggeration">Túlzás 109 110 <p> 111 A tulajdonosok azt mondják, hogy „kárt szenvednek”, „veszteség éri őket”, 112 amikor a felhasználók maguk másolják a programokat. De a másolásnak nincs 113 közvetlen kihatása a tulajdonosra, és senkinek sem árt. A tulajdonost csak 114 akkor éri veszteség, ha az a személy, aki a másolatot készítette, különben 115 fizetett volna egy másolatért a tulajdonosnak.</p> 116 117 <p> 118 Kis gondolkodással beláthatjuk, hogy a legtöbben nem vásároltak volna 119 másolatokat. A tulajdonosok mégis úgy számítják ki a „veszteségüket”, mintha 120 minden egyes esetben vásároltak volna egy másolatot. Ez – finoman szólva – 121 túlzás.</p></li> 122 123 <li id="law">A törvény 124 125 <p> 126 A tulajdonosok gyakran taglalják a törvények jelenlegi állását, és a szigorú 127 büntetéseket, amelyekkel fenyegethetnek bennünket. Ebben a megközelítésben 128 kimondatlanul benne rejlik az a sugallat, hogy a jelenlegi törvények 129 megkérdőjelezhetetlen erkölcsi nézeteket tükröznek – és máris elvárják, hogy 130 ezeket a büntetéseket természet adta tényeknek tekintsük, amelyekről senki 131 sem tehet.</p> 132 133 <p> 134 A meggyőzésnek ez a módja nem állhat meg a kritikus gondolkodással szemben, 135 csak egy megszokott gondolkodásmód erősítésére tervezték.</p> 136 137 <p> 138 Alapvető dolog, hogy nem a törvények határozzák meg, hogy mi a helyes, és mi 139 nem az. Minden amerikainak tudni kellene, hogy negyven évvel ezelőtt még 140 több államban is törvénybe ütköző cselekedet volt egy négernek a busz első 141 részébe ülnie; de csak a rasszisták gondolják úgy, hogy ez tényleg 142 elítélendő cselekedet lett volna.</p></li> 143 144 <li id="natural-rights">Természet adta jogok 145 146 <p> 147 A szerzők gyakran azt állítják, hogy valamilyen speciális kapcsolatban 148 állnak a programokkal, amelyeket írtak, továbbá kijelentik, hogy az adott 149 programokkal kapcsolatos kívánságaik és érdekeik egyszerűen többet nyomnak a 150 latban, mint bárki másé – vagy akár az egész világé. (Tipikusan nem a 151 szerzők, hanem különböző vállalatok birtokolják a szoftverek szerzői jogait, 152 de tőlünk elvárják, hogy figyelmen kívül hagyjuk ezt az ellentmondást.)</p> 153 154 <p> 155 Azoknak, akik ezt – hogy a szerző fontosabb, mint te – erkölcsi 156 alapigazságnak tartják, csak ezt tudom mondani, hogy én, aki magam is 157 jelentős szoftverszerző vagyok, ezt ostobaságnak tartom.</p> 158 159 <p> 160 De az emberek általában csak két ok miatt érzik némileg jogosnak a természet 161 adta jogok követelését.</p> 162 163 <p> 164 Az egyik ok egy túlhangsúlyozott analógia az anyagi tárgyakkal. Ha főzök egy 165 spagettit, akkor igenis tiltakozom, ha valaki más megeszi, mert akkor én nem 166 tudom megenni. Amit csinál, az pont annyit árt nekem, mint amennyit használ 167 neki. Csak az egyikünk eheti meg a spagettit; a kérdés az, hogy melyikünk? A 168 kettőnk közti legkisebb különbség elegendő, hogy kibillentse a mérleget.</p> 169 170 <p> 171 De hogy te használsz-e vagy megváltoztatsz-e egy általam írt programot, az 172 téget közvetlenül, engem pedig csak közvetetten érint. Hogy adsz-e egy 173 másolatot a barátodnak vagy sem, az téged és a barátodat sokkal jobban 174 érint, mint engem. Nem kellene hatalmamnak lennie arra, hogy 175 megakadályozzalak ebben. Erre senkinek se kellene, hogy hatalma legyen.</p> 176 177 <p> 178 A másik ok az, hogy az embereknek azt mondták, hogy a szerzők természet adta 179 joga a társadalmuk elfogadott és soha meg nem kérdőjelezett hagyománya.</p> 180 181 <p> 182 A történelem vonatkozásában ennek éppen ellenkezője az igazság. A szerzők 183 természet adta jogainak lehetőségét felvetették, majd határozottan 184 elutasították az amerikai alkotmány összeállításakor. Ezért van az, hogy az 185 alkotmány csak megengedi, és nem előírja a szerzői jogi rendszert; ezért 186 mondja, hogy a szerzői jognak ideiglenesnek kell lennie. Azt is kimondja, 187 hogy a szerzői jog célja a haladás elősegítése – és nem a szerző 188 megjutalmazása. A szerzői jog igenis megjutalmazza valamennyire a szerzőket, 189 méginkább a kiadókat, de eredetileg a viselkedésük módosítására vonatkozó 190 eszköznek szánták.</p> 191 192 <p> 193 Társadalmunk valóban megalapozott hagyománya az, hogy a szerzői jog a 194 közösség természet adta jogait sérti – és az, hogy ezt csak a közösség 195 érdekével lehet megindokolni.</p></li> 196 197 <li id="economics">A pénz 198 199 <p> 200 A végső érv amellett, hogy a szoftvernek tulajdonosa legyen, az, hogy ez 201 több szoftver termeléséhez vezet.</p> 202 203 <p> 204 A többivel ellentétben ez az érv legalább indokolt megközelítésből szemléli 205 a témát. Egy jogos célon alapszik – a szoftver felhasználói által támasztott 206 igény kielégítésén. Azt pedig tapasztalatból tudjuk, hogy az emberek többet 207 termelnek valamiből akkor, ha ezért jól megfizetik őket.</p> 208 209 <p> 210 De ennek az érvnek van egy hiányossága: azon a feltételezésen alapszik, hogy 211 a különbség csak annyi, hogy mennyit kell fizetnünk. Feltételezi, hogy a 212 <em>szoftver termelése</em> az, amit akarunk, akár van tulajdonosa, akár 213 nincs.</p> 214 215 <p> 216 Az emberek készek elfogadni ezt a feltételezést, mert ez összevág az anyagi 217 tárgyakkal szerzett tapasztalataikkal. Vegyünk például egy 218 szendvicset. Elképzelhető, hogy tudsz szerezni egyforma szendvicseket ingyen 219 is és pénzért is. Ha ez így van, akkor a fizetendő pénz mennyisége az 220 egyetlen különbség. Akár meg kellett venned, akár nem, a szendvicsnek 221 ugyanolyan az íze, ugyanolyan a tápértéke, és mindkét esetben csak egyszer 222 tudod megenni. Az, hogy a szendvicset egy tulajdonostól vetted-e, csak és 223 kizárólag azt befolyásolja, hogy mennyi pénzed marad utána.</p> 224 225 <p> 226 Ez igaz bármilyen anyagi tárgyra – az, hogy van-e tulajdonosa vagy nincs, 227 nem befolyásolja közvetlenül azt, hogy mi az, vagy hogy mit csinálhatsz 228 vele, ha már megszerezted.</p> 229 230 <p> 231 De ha egy programnak tulajdonosa van, akkor ez nagyon is befolyásolja azt, 232 hogy mi is az, és hogy mit csinálhatsz egy másolattal, ha veszel egyet. A 233 különbség nem egyszerűen pénz kérdése. Az a rendszer, amelyben a szoftvernek 234 tulajdonosa van, tényleg ösztönzi a szoftverek tulajdonosait arra, hogy 235 termeljenek valamit – de nem azt, amire valójában szüksége van a 236 társadalomnak. És felfoghatatlan erkölcsi szennyezést okoz, ami 237 mindnyájunkra hatással van.</p></li> 238 239 </ul> 240 241 <p> 242 Mire van szüksége a társadalomnak ? Olyan információra, ami tényleg az 243 állampolgárainak rendelkezésére áll – például olyan programokra, amiket az 244 emberek elolvashatnak, kijavíthatnak, a saját igényeikhez igazíthatnak és 245 fejleszthetnek, nem csak üzemeltethetnek. De a szoftver-tulajdonosok 246 tipikusan egy „fekete dobozt” szállítanak, amit nem lehet tanulmányozni vagy 247 megváltoztatni.</p> 248 249 <p> 250 A társadalomnak szabadságra is szüksége van. Ha egy programnak tulajdonosa 251 van, akkor a felhasználók elveszítik a fennhatóságot a saját életük egy 252 területe felett.</p> 253 254 <p> 255 Mindenekelőtt pedig minden társadalomnak bátorítania kell az önkéntes 256 együttműködés szellemiségét az állampolgárokban. Amikor a 257 szoftver-tulajdonosok azt mondják, hogy a felebarátainkon magától értetődő 258 módon segíteni a „kalózkodás” egy formája, akkor megmérgezik a társadalmunk 259 polgári lelkét.</p> 260 261 <p> 262 Ezért mondjuk, hogy a <a href="/philosophy/free-sw.html">szabad szoftver</a> 263 a szabadság kérdése, és nem az áré.</p> 264 265 <p> 266 A tulajdonosok mellett szóló gazdasági érv hibás, de a gazdasági kérdés 267 valós. Néhány ember hasznos szoftvert ír pusztán az élvezet kedvéért, vagy a 268 többiek csodálatáért, vagy szerelemből; de ha több szoftvert akarunk, mint 269 amennyit ezek az emberek írnak, akkot ehhez meg kell teremtenünk az anyagi 270 alapokat.</p> 271 272 <p> 273 A utóbbi tíz évben a szabadszoftver-fejlesztők különböző módszerekkel 274 próbáltak pénzt keresni, több-kevesebb sikerrel. Nem kell ehhez gazdaggá 275 tenni valakit; egy átlagos amerikai családi bevétel – $35 000 – 276 bizonyítottan elegendő ösztönzést jelent sok a programozásnál kevésbé 277 kielégítő munkára is.</p> 278 279 <p> 280 Amíg egy ösztöndíj nem tette ezt szükségtelenné, évekig abból éltem, hogy 281 megrendelésre kiegészítéseket írtam az általam írt szabad 282 szoftverekhez. Minden ilyen kiegészítés bekerült a következő rendesen 283 kibocsátott verzióba, és így végül az egész közösség számára elérhetővé 284 vált. A megrendelők azért fizettek nekem, hogy az általuk áhított 285 kiegészítéseken dolgozzam, és ne azokon a funkciókon, amelyeket én a 286 legfontosabbaknak tartottam volna.</p> 287 288 <p> 289 Néhány szabadszoftver-fejlesztő azzal keres pénzt, hogy support (technikai 290 segítség) szolgáltatásokat nyújt. A Cygnus Support-nak körülbelül 50 291 alkalmazottja van [e cikk születésekor], és becslése szerint munkatársai 292 tevékenységének körülbelül 15 százaléka szabad szoftver fejlesztése – ez 293 elfogadható arány egy szoftvercégnél.</p> 294 295 <p> 296 Néhány vállalat, többek között az Intel, a Motorola, a Texas Instruments és 297 az Analog Devices együttesen támogatják a C nyelvhez tartozó szabad GNU 298 fordítóprogram további fejlesztését. Eközben az Ada nyelvhez tartozó GNU 299 fordító fejlesztését az USA légierő finanszírozza – úgy gondolták, hogy ez a 300 leginkább költség-hatékony módszer arra, hogy szert tegyenek a jóminőségű 301 fordítóra. [A légirerő által történő finanszírozás egy ideje befejeződött; a 302 GNU Ada Fordító már üzemel, és a karbantartását kereskedelmileg 303 finanszírozzák.]</p> 304 305 <p> 306 Mindezek a példák kicsik; a szabad szoftver mozgalom még kicsi és fiatal. De 307 az [USA-ban működő] hallgatók által támogatott rádió példája megmutatja, 308 hogy lehetséges egy nagyszabású tevékenységet finanszírozni anélkül is, hogy 309 minden egyes felhasználót fizetésre köteleznén.</p> 310 311 <p> 312 Mai számítógép-használóként lehet, hogy <a 313 href="/philosophy/categories.html#ProprietarySoftware">szabadalmaztatott</a> 314 programot használsz. Ha a barátod arra kér, hogy készíthessen egy másolatot, 315 nem lenne helyes visszautasítani. Az együttműködés fontosabb, mint a szerzői 316 jog. De a földalatti, titkos együttműködés nem vezet jó társadalomhoz. Az 317 embernek arra kell törekednie, hogy egyenes életet éljen nyíltan és büszkén, 318 és ez azt jelenti, hogy nemet kell mondania a szabadalmaztatott szoftverre.</p> 319 320 <p> 321 Megérdemled, hogy jogod legyen nyíltan és szabadon együttműködni a többi 322 szoftvert használó emberrel. Megérdemled, hogy jogod legyen megtudni, hogyan 323 működik a szoftver, és azzal tanítani a diákjaidat. Megérdemled, hogy 324 szerződtethesd a kedvenc proramozódat, hogy javítsa ki, ha valami gond van 325 vele.</p> 326 327 <p> 328 Megérdemled a szabad szoftvert.</p> 329 330 <hr class="thin" /> 331 <blockquote id="fsfs"><p class="big">This essay is published in <a 332 href="http://shop.fsf.org/product/free-software-free-society/"><cite>Free 333 Software, Free Society: The Selected Essays of Richard 334 M. Stallman</cite></a>.</p></blockquote> 335 336 <div class="translators-notes"> 337 338 <!--TRANSLATORS: Use space (SPC) as msgstr if you don't have notes.--> 339 </div> 340 </div> 341 342 <!-- for id="content", starts in the include above --> 343 <!--#include virtual="/server/footer.html" --> 344 <div id="footer"> 345 <div class="unprintable"> 346 347 <p>Az FSF-fel és a GNU-val kapcsolatos kérdéseket várjuk (angolul) a <a 348 href="mailto:gnu@gnu.org"><gnu@gnu.org></a>. Vannak <a 349 href="/contact/">egyéb módok is az FSF elérésére</a>. A weblappal 350 kapcsolatos észrevételeket a <a 351 href="mailto:webmasters@gnu.org"><webmasters@gnu.org></a>.</p> 352 353 <p> 354 <!-- TRANSLATORS: Ignore the original text in this paragraph, 355 replace it with the translation of these two: 356 357 We work hard and do our best to provide accurate, good quality 358 translations. However, we are not exempt from imperfection. 359 Please send your comments and general suggestions in this regard 360 to <a href="mailto:web-translators@gnu.org"> 361 362 <web-translators@gnu.org></a>.</p> 363 364 <p>For information on coordinating and submitting translations of 365 our web pages, see <a 366 href="/server/standards/README.translations.html">Translations 367 README</a>. --> 368 Please see the <a 369 href="/server/standards/README.translations.html">Translations README</a> 370 for information on coordinating and submitting translations of this article.</p> 371 </div> 372 373 <!-- Regarding copyright, in general, standalone pages (as opposed to 374 files generated as part of manuals) on the GNU web server should 375 be under CC BY-ND 3.0 US. Please do NOT change or remove this 376 without talking with the webmasters or licensing team first. 377 Please make sure the copyright date is consistent with the 378 document. For web pages, it is ok to list just the latest year the 379 document was modified, or published. 380 381 If you wish to list earlier years, that is ok too. 382 Either "2001, 2002, 2003" or "2001-2003" are ok for specifying 383 years, as long as each year in the range is in fact a copyrightable 384 year, i.e., a year in which the document was published (including 385 being publicly visible on the web or in a revision control system). 386 387 There is more detail about copyright years in the GNU Maintainers 388 Information document, www.gnu.org/prep/maintain. --> 389 <p>Copyright © 1994 Richard Stallman</p> 390 391 <p>Ez a Mű a <a rel="license" 392 href="http://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0/deed.hu">Creative 393 Commons Nevezd meg! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc</a> 394 feltételeinek megfelelően felhasználható.</p> 395 396 <!--#include virtual="/server/bottom-notes.html" --> 397 <div class="translators-credits"> 398 399 <!--TRANSLATORS: Use space (SPC) as msgstr if you don't want credits.--> 400 Fordította: Csillag Kristóf és Patay Gergely</div> 401 402 <p class="unprintable"><!-- timestamp start --> 403 Utoljára frissítve: 404 405 $Date: 2020/07/05 15:09:13 $ 406 407 <!-- timestamp end --> 408 </p> 409 </div> 410 </div> 411 </body> 412 </html>