right-to-read.html (18916B)
1 <!--#set var="PO_FILE" value='' 2 --><!--#set var="ORIGINAL_FILE" value="/philosophy/right-to-read.html" 3 --><!--#set var="DIFF_FILE" value="" 4 --><!--#set var="OUTDATED_SINCE" value="2007-06-08" --> 5 6 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN" 7 "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd"> 8 <html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu"> 9 10 <!-- TRANSLATORS: This page was generated locally by GNUN. Please do 11 not update it manually, update the corresponding PO file instead. 12 The PO is archived in trans-coord task #14377 (file: orphan-POs.tar.gz). 13 For more info, contact web-translators@gnu.org. --> 14 15 <head> 16 <!--#include virtual="/server/head-include-1.html" --> 17 <title>Jog az olvasáshoz - GNU Project - Free Software Foundation</title> 18 <style type="text/css" media="print,screen"><!-- 19 blockquote { 20 font-style: italic; 21 margin: 0 6%; 22 } 23 blockquote cite { 24 font-style: normal; 25 } 26 .announcement { 27 margin: 2em 0; 28 } 29 #AuthorsNote ul, #AuthorsNote li { 30 margin: 0; 31 } 32 #AuthorsNote li p { 33 margin-top: 1em; 34 } 35 #AuthorsNote li p.emph-box { 36 margin: .5em 3%; 37 background: #f7f7f7; 38 border-color: #e74c3c; 39 } 40 @media (min-width: 53em) { 41 .announcement { 42 text-align: center; 43 background: #f5f5f5; 44 border-left: .3em solid #fc7; 45 border-right: .3em solid #fc7; 46 } 47 #AuthorsNote .columns > 48 p:first-child, 49 #AuthorsNote li p.inline-block { 50 margin-top: 0; 51 } 52 #AuthorsNote .columns p.emph-box { 53 margin: .5em 6%; 54 } 55 } 56 --> 57 </style> 58 59 <!--#include virtual="/philosophy/po/right-to-read.translist" --> 60 <!--#include virtual="/server/banner.html" --> 61 <!--#include virtual="/server/outdated.html" --> 62 <h2 class="center">Jog az olvasáshoz</h2> 63 64 <p class="byline center"> 65 <a href="http://www.stallman.org/">Richard Stallman</a></p> 66 <p class="center"> 67 <em>Ez az írás 1997 februárjában jelent meg a <cite>Communications of the 68 ACM</cite> című kiadványban (40. évfolyam, 2. szám).</em></p> 69 <hr class="thin" /> 70 71 <div class="article"> 72 <blockquote class="center"><p> 73 <cite>A tychói lázadáshoz vezető út</cite> című, a Lunai Forradalom 74 előzményeiről szóló cikkgyűjteményből, 75 megjelent Luna Cityben, 2096-ban. 76 </p></blockquote> 77 78 <div class="columns"> 79 <p> 80 Dan Halbert számára a Tychóhoz vezető út akkor kezdődött, amikor az 81 egyetemen Lissa Lenz kölcsönkérte tőle a számítógépét. Lissa gépe elromlott 82 és nyilvánvaló volt, hogy nem fogja tudni megcsinálni az évközi feladatát, 83 ha nem tud egy másikat szerezni. Danen kíül senki mást nem mert megkérni.</p> 84 85 <p> 86 A kérés komoly fejtörést okozott Dannek. Úgy érezte, hogy segítenie kell a 87 lánynak, de ha kölcsönadja a gépet, akkor Lissa beleolvashat a 88 könyveibe. Túl azon, hogy könyvek kölcsönadásáért többévi börtön járt, már 89 maga az ötlet is megbotránkoztatta. Mint mindenki másnak, neki is kisiskolás 90 kora óta azt tanították, hogy a könyvek kölcsönadása bűntett, és ilyet csak 91 könyvkalózok tesznek. Mindemellett valószínűtlen volt, hogy ilyesmi 92 elkerülheti az SVH (Szoftvervédelmi Hivatal) figyelmét.</p> 93 94 <p> 95 Dan megtanulta a szoftverórákon, hogy minden könyvet elláttak egy jogvédelmi 96 monitorral, ami jelenti a központi licenszszervernek, hogy hol, mikor és ki 97 olvassa éppen a könyvet. (Ezt az információt arra használták, hogy elkapják 98 a könyvkalózokat, de jó volt arra is, hogy jóleladható személyes érdeklődési 99 statisztikákat készítsenek.) A központi licenszszerver észrevette volna a 100 jogsértést amint a gép megint felcsatlakozik a hálóra és neki, mint a gép 101 tulajdonosának, a legkeményebb büntetéssel kellett volna szembenéznie mert 102 nem tett meg mindent a bûncselekmény megelőzése érdekében.</p> 103 104 <p> 105 Lissának valószínüleg nem állt szándékában belelolvasni Dan könyveibe. Ő 106 csak a dolgozatát akarta megírni, de Dan tudta, hogy a középosztálybeli lány 107 a tandíjat is alig tudja kifizetni, nemhogy a könyvolvasási díjakat. Az is 108 lehet, hogy Lissa el sem tudja végezni az egyetemet, ha nem használhatja Dan 109 könyveit. Dan tisztában volt a helyzettel, neki magának is kölcsönt kellett 110 felvennie, hogy kifizesse az elolvasott tudományos cikkek licenszdíját (A 111 díjak tíz százalékát kapta a szerző, és mivel Dan tudományos karrierre 112 készült, remélte hogy az ő majdani írásai, amennyiben elegen hivatkoznak 113 rájuk, elegendő bevételt hoznak majd a hitel törlesztéséhez)</p> 114 </div> 115 <div class="column-limit"></div> 116 117 <div class="columns"> 118 <p> 119 Dan aztán megtudta, hogy voltak idők, amikor akárki elmehetett a könyvtárba, 120 ahol újságcikkeket, sőt akár könyveket is olvashatott anélkül, hogy fizetnie 121 kellett volna ezért. Léteztek független kutatók, akik ezerszámra olvastak 122 cikkeket kormányzati könyvtár ösztöndíj nélkül is. Az 1990-es évek végén 123 azonban mind a nonprofit, mind az üzleti kiadók elkezdtek hozzáférési 124 díjakat szedni. Így aztán 2047-re a tudományos cikkekhez ingyen hozzáférést 125 nyújtó könyvtáraknak már csak a halványuló emléke maradt meg.</p> 126 127 <p> 128 Voltak persze utak-módok az SVH és a központi licenszszerver megkerülésére - 129 nyilván mind illegális. Dannak volt egy évfolyamtársa, Frank Martucci, aki 130 szerzett feketén egy debuggert. Ezzel könyvolvasás közben ki tudta iktatni a 131 jogvédelmi monitort. Frank azonban elkövette azt a hibát, hogy túl sok 132 barátjának mesélt róla, végül azután valaki a magas jutalom reményében 133 feljelentette (A súlyosan eladósodott diákok könnnyen kaphatók voltak az 134 ilyesmire). 2047-ben Frank börtönben volt - nem kalózolvasásért, hanem mert 135 debuggert rejtegetett.</p> 136 137 <p> 138 Dan későbbazt is megtudta, hogy régebben akárki használhatott debuggert, 139 sőt, sok ilyen eszközhöz CD-n vagy a hálón akár ingyen is hozzá lehett 140 jutni. De az átlagos felhasználók kezdték ezeket a jogvédelmi monitor 141 kijátszására használni és egy bíró egyszer úgy döntött, hogy a debuggereknek 142 ez a fő felhasználási területük. Ez azt jelentette, hogy a debuggerek 143 illegálisak és a programozójuk mehetett a börtönbe.</p> 144 145 <p> 146 Persze a fejlesztőknek továbbra is szükségük volt hibakereső programokra, de 147 a 2047-ben a szoftvercégek már csak számozott másolatokat terjesztettek, 148 szigorú, személyre szabott licenszelési feltételek mellett. A szoftverórán 149 használt debuggert is speciális tûzfal mögött tartották, így azt csak a 150 gyakorlatokon lehetett használni.</p> 151 152 <p> 153 Persze ki lehetett kerülni a jogvédelmi monitort egy kicserélt 154 rendszermaggal is. Dan később azt is megtudta, hogy a századfordulón még 155 voltak szabad magok, sőt, egész operációs rendszerek. Ezek akkorra nemhogy 156 illegálisá váltak, akárcsak a debuggerek, de még installálni sem lehetett 157 őket a számítógép adminisztrátori jelszava nélkül, amit viszont sem az FBI, 158 sem a Microsoft nem volt hajlandó kiadni.</p> 159 </div> 160 <div class="column-limit"></div> 161 162 <div class="columns"> 163 <p> 164 Dan arra a következtetésre jutott, hogy nem adhatja csak úgy oda Lissának a 165 gépet. De vissza se utasíthatta Lissa kéréset, hiszen szerelmes volt a 166 lányba. Élvezett minden alkalmat, amikor vele beszélgethetett, és biztató 167 jelként értékelte, hogy Lissa éppen tőle kért segítséget - érzelmei talán 168 viszonzásra találtak.</p> 169 170 <p> 171 Dan azzal oldotta meg a dilemmát, hogy megtette a legelképzelhetetlenebbet: 172 odaadta a gépet, és a géppel együtt a saját jelszavát. Így a központi 173 licenszfelügyelet nem vehette észre, hogy nem is ő, hanem Lissa az, aki a 174 könyveket olvassa. Ez is törvénybe ütközött, de legalább nem jutott 175 automatikusan az SVH tudomására. Csak úgy jöhettek volna rá, ha maga Lissa 176 jelenti fel a fiút.</p> 177 178 <p> 179 Az persze mindkettőjük számára az egyetem végét jelentette volna, ha 180 kiderül, hogy odaadta Lissának a jelszavát, függetlenül attól, hogy Lissa 181 mire használta azt. Az egyetemi eljárás az volt, hogy minden, a számítógépek 182 felügyeletét érintő gyanús tevékenység azonnali fegyelmi eljárást von maga 183 után. Nem számított, hogy káros-e vagy sem, lényeg, hogy megnehezíti az 184 adminisztrátorok felülvizsgálati munkáját. Az ilyesminek pedig nyilván 185 valami tiltott dolog van a hátterében, a részletek senkit sem érdekeltek.</p> 186 187 <p> 188 Általában nem rúgták ki a hallgatót emiatt, legalábbis nem közvetlenül - 189 csak éppen az egyetemi hálózatról tiltották ki, ez pedig elkerülhetetlenül 190 bukáshoz vezetett.</p> 191 192 <p> 193 Dan megtudta később azt is, hogy ez a fajta egyetemi politika csak az 194 1980-as években kezdődött, mikor a diákok nagy számban kezdték használni a 195 számítógépeket. Azelőtt az egyetemek másképp fegyelmezték a hallgatókat: ami 196 csupán gyanús volt, azt nem büntették, csak azt, ami káros.</p> 197 </div> 198 <div class="column-limit"></div> 199 200 <div class="columns"> 201 <p> 202 Lissa nem jelentette fel Dant az SVH-nak. Dan jól döntött, mikor segített a 203 lánynak, ennek a döntésnek nem kis szerepe volt abban, hogy később 204 házasságot kötöttek, de abban is, hogy kételkedni kezdtek mindabban, amit 205 gyermekként a kalózkodásról tanultak. Egyre többet olvastak a szerzői jog 206 történetéről, a Szovjetunióról, a valaha ott általános másolási tilalomról, 207 és tanulmányozták az Egyesült Államok eredeti alkotmányát is. A Lunára 208 költöztek, ahol sok olyan embert találtak, akik szintén az SVH hosszú 209 csápjai elől menekültek. A 2062-ben kitört a tychói lázadás egyik 210 legfontosabb célja hamarosan az olvasáshoz való egyetemes jog biztositása 211 lett.</p> 212 </div> 213 <div class="column-limit"></div> 214 215 <div id="AuthorsNote"> 216 <h3>A szerző megjegyzése</h3> 217 218 <ul class="no-bullet"> 219 <li> 220 <div class="columns"> 221 <p> 222 Az olvasási jogért folyó csatát ma vívjuk. Habár 50 évbe is telhet, amíg a 223 mai állapotok homályba merülnek, a legtöbb fent bemutatott törvényt és 224 gyakorlatot már most javasolták bevezetni. Sok közülük be is került az USA 225 és más országok törvénykezésébe. Az USÁ-ban a Digital Millenium Copyright 226 Act lefektette a számítógépes könyvek (és más adatok) olvasásának 227 megszorítását célzó törvényes alapokat. Az Európai Unió egy 2001-es 228 direktívában hasonló jogvédelmi megoldásokat javasolt.</p> 229 230 <p> 231 A közelmúltig volt egy kivétel: az ötlet, hogy az FBI és a Microsoft 232 rendelkezzen egyedül a személyi számítógépek kulcsával, amit még a 233 felhasználónak sem adnak át, egészen 2002-ig nem nem merült fel. Ezt a 234 javaslatot most „trusted computing”-nak, valamint Palladiumnak 235 hivják.</p> 236 237 <p> 238 2001-ben Holling szenátor (akinek mûködését a Disney finanszírozza) 239 beterjesztette az SSSCA nevû törvényjavaslatot, amely minden új számítógépbe 240 kötelezően előírná a felhasználó által megkerülhetetlen másolásvédelmi 241 funkciók beépítését. A Clipper lapka és hasonló kormányzati 242 kulcsletételezési javaslatok után ez egy hoszabb távú trendbe illeszkedik: a 243 számítógépes rendszerek egyre több lehetőséget biztosítanak mindenféle 244 távoli hatalmasságoknak a felhasználó feletti kontrollra. Az SSSCA-t azóta 245 átnevezték CBDTPA-ra (mi csak „Consume But Don't Try Programming 246 Act” - „Fogyassz, de ne próbálkozz programozással” 247 törvénynek hívjuk).</p> 248 249 <p> 250 2001-ben az Egyesült Államok az Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (FTAA) 251 szerződésére hivatkozva megpróbálta elérni, hogy az egész nyugati féltekén 252 egységesen ezeket a szabályokat alkalmazzák. Az FTAA egyike azoknak 253 azúgynevezett „szabad kereskedelmi” szerződéseknek, amiket arra 254 találtak ki, hogy az üzleti szféra <a 255 href="https://stallman.org/business-supremacy-treaties.html">nagyobb 256 hatalomra tegyen szert a demokratikus kormányok</a> felett. A DMCA tipikus 257 példája ennek az elvnek. Az <a href="http://www.eff.org">Electronic Frontier 258 Foundation</a> arra kér mindenkit, hogy magyarázza el a többi kormányzatnak, 259 hogy miért nem szabad elfogadniuk ezt a tervet.</p> 260 </div> 261 <div class="column-limit"></div> 262 </li> 263 264 <li> 265 <div class="columns"> 266 <p> 267 Amikor ezt a történetet írtam, az SPA kis internetszolgáltatókat 268 fenyegetett, azt követelve, hogy engedélyezze nekik az összes felhasználó 269 megfigyelését. A legtöbben engednek, mert nem tudják vállalni egy 270 potenciális per költségeit. Egy szolgáltató (a Community ConneXion a 271 kaliforniai Oaklandben) ellenállt és tényleg be is perelték. Az SPA aztán 272 ejtette a pert, de megkapta helyette a DMCA-t, és vele a hatalmat, amire 273 vágyott</p> 274 275 <p> 276 Az SVH (valójában SPA, azaz Software Publisher's Association) rendőrséghez 277 hasonló szerepét a BSA (Business Software Alliance) vette át. Manapság a BSA 278 még nem hivatalos rendőri szerv, gyakorlatilag azonban akként viselkedik. Az 279 egykori Szovjet únióra jellemző módszerekkel arra bíztatja az embereket, 280 hogy jelentsék fel munkatársaikat és barátaikat. Egy 2001-es argentinai 281 félelemkeltő kampányában a BSA burkoltan azzal fenyegette a szoftvereiket 282 másokkal megosztó embereket, hogy a börtönben nemi erőszak áldozatai 283 lehetnek.</p> 284 </div> 285 <div class="column-limit"></div> 286 </li> 287 288 <li> 289 <div class="reduced-width"> 290 <p> 291 A fent bemutatott egyetemi biztonsági eljárásmódok nem a képzelet 292 szüleményei. Például egy Chicago környéki egyetem számítógépe 293 bejelentkezéskor a következő üzenetet írja ki a képernyőre:</p> 294 295 <blockquote><p> 296 Ezt a rendszert csak arra jogosultak használhatják. Jogosulatlan, vagy a 297 jogosultságon túlmenő használat esetén a személyzet a felhasználó minden 298 tevékenységét megfigyelheti és rögzítheti. A rendszert nem előírásszerûen 299 használók megfigyelése közben megfelelő jogosultsággal rendelkező 300 felhasználók is megfigyelés alá kerülhetnek. E rendszer minden felhasználója 301 kifejezetten hozzájárul az ilyen megfigyeléshez, és egyben tudomásul veszi, 302 hogy ha a megfigyelés során valamilyen illegális vagy az Egyetem 303 szabályaival ellenkező tevékenységre derül fény, akkor a személyzet az ezt 304 bizonyító adatokat az egyetemi illetve a hivatalos szervek rendelkezésére 305 bocsáthatja. 306 </p></blockquote> 307 308 <p> 309 Ez bizony az alkotmány Negyedik Kiegészítésének sajátos értelmezése: 310 gyakoroljunk nyomást mindenkire már előre hogy önként feladja az őt 311 megillető jogokat.</p> 312 </div> 313 </li> 314 </ul> 315 <div class="column-limit"></div> 316 </div> 317 318 <h3 id="References" style="font-size: 1.2em">Hivatkozások</h3> 319 320 <ul> 321 <li>The administration's “White Paper”: Information Infrastructure 322 Task Force, Intellectual Property [<a 323 href="/philosophy/not-ipr.html">sic</a>] and the National Information 324 Infrastructure: The Report of the Working Group on Intellectual Property 325 [sic] Rights (1995).</li> 326 327 <li><a href="http://www.wired.com/wired/archive/4.01/white.paper_pr.html">An 328 explanation of the White Paper: The Copyright Grab</a>, Pamela Samuelson, 329 <cite>Wired</cite>, January 1st, 1996.</li> 330 331 <li><a href="http://www.law.duke.edu/boylesite/sold_out.htm">Sold Out</a>, James 332 Boyle, <cite>New York Times</cite>, March 31, 1996.</li> 333 334 <li><a 335 href="http://web.archive.org/web/20130508120533/http://www.interesting-people.org/archives/interesting-people/199611/msg00012.html">Public 336 Data or Private Data</a>, Dave Farber, <cite>Washington Post</cite>, 337 November 4, 1996.</li> 338 339 <li><a 340 href="https://web.archive.org/web/20151113122141/http://public-domain.org/">Union 341 for the Public Domain</a>—an organization which aims to resist and 342 reverse the overextension of copyright and patent powers.</li> 343 </ul> 344 </div> 345 346 <hr class="thin" /> 347 <blockquote id="fsfs"><p class="big">This essay is published in <a 348 href="http://shop.fsf.org/product/free-software-free-society/"><cite>Free 349 Software, Free Society: The Selected Essays of Richard 350 M. Stallman</cite></a>.</p></blockquote> 351 352 <div class="translators-notes"> 353 354 <!--TRANSLATORS: Use space (SPC) as msgstr if you don't have notes.--> 355 </div> 356 </div> 357 358 <!-- for id="content", starts in the include above --> 359 <!--#include virtual="/server/footer.html" --> 360 <div id="footer"> 361 <div class="unprintable"> 362 363 <p>Az FSF-fel és a GNU-val kapcsolatos kérdéseket várjuk (angolul) a <a 364 href="mailto:gnu@gnu.org"><gnu@gnu.org></a>. Vannak <a 365 href="/contact/">egyéb módok is az FSF elérésére</a>. A weblappal 366 kapcsolatos észrevételeket a <a 367 href="mailto:webmasters@gnu.org"><webmasters@gnu.org></a>.</p> 368 369 <p> 370 <!-- TRANSLATORS: Ignore the original text in this paragraph, 371 replace it with the translation of these two: 372 373 We work hard and do our best to provide accurate, good quality 374 translations. However, we are not exempt from imperfection. 375 Please send your comments and general suggestions in this regard 376 to <a href="mailto:web-translators@gnu.org"> 377 378 <web-translators@gnu.org></a>.</p> 379 380 <p>For information on coordinating and submitting translations of 381 our web pages, see <a 382 href="/server/standards/README.translations.html">Translations 383 README</a>. --> 384 Please see the <a 385 href="/server/standards/README.translations.html">Translations README</a> 386 for information on coordinating and submitting translations of this article.</p> 387 </div> 388 389 <!-- Regarding copyright, in general, standalone pages (as opposed to 390 files generated as part of manuals) on the GNU web server should 391 be under CC BY-ND 4.0. Please do NOT change or remove this 392 without talking with the webmasters or licensing team first. 393 Please make sure the copyright date is consistent with the 394 document. For web pages, it is ok to list just the latest year the 395 document was modified, or published. 396 397 If you wish to list earlier years, that is ok too. 398 Either "2001, 2002, 2003" or "2001-2003" are ok for specifying 399 years, as long as each year in the range is in fact a copyrightable 400 year, i.e., a year in which the document was published (including 401 being publicly visible on the web or in a revision control system). 402 403 There is more detail about copyright years in the GNU Maintainers 404 Information document, www.gnu.org/prep/maintain. --> 405 <p>Copyright © 1996, 2002 Richard Stallman</p> 406 407 <p>Ez a Mű a <a rel="license" 408 href="http://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0/deed.hu">Creative 409 Commons Nevezd meg! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc</a> feltételeinek 410 megfelelően felhasználható.</p> 411 412 <!--#include virtual="/server/bottom-notes.html" --> 413 <div class="translators-credits"> 414 415 <!--TRANSLATORS: Use space (SPC) as msgstr if you don't want credits.--> 416 </div> 417 418 <p class="unprintable"><!-- timestamp start --> 419 Utoljára frissítve: 420 421 $Date: 2019/10/25 17:54:44 $ 422 423 <!-- timestamp end --> 424 </p> 425 </div> 426 </div> 427 </body> 428 </html>