From 1ae0306a3cf2ea27f60b2d205789994d260c2cce Mon Sep 17 00:00:00 2001 From: Christian Grothoff Date: Sun, 11 Oct 2020 13:29:45 +0200 Subject: add i18n FSFS --- .../blog/articles/hu/enforcing-gpl.html | 242 ++++++++++++ talermerchantdemos/blog/articles/hu/fire.html | 112 ++++++ talermerchantdemos/blog/articles/hu/free-sw.html | 287 ++++++++++++++ talermerchantdemos/blog/articles/hu/gnutella.html | 123 ++++++ .../blog/articles/hu/microsoft-old.html | 148 +++++++ talermerchantdemos/blog/articles/hu/pragmatic.html | 258 +++++++++++++ .../blog/articles/hu/right-to-read.html | 428 +++++++++++++++++++++ talermerchantdemos/blog/articles/hu/why-free.html | 412 ++++++++++++++++++++ 8 files changed, 2010 insertions(+) create mode 100644 talermerchantdemos/blog/articles/hu/enforcing-gpl.html create mode 100644 talermerchantdemos/blog/articles/hu/fire.html create mode 100644 talermerchantdemos/blog/articles/hu/free-sw.html create mode 100644 talermerchantdemos/blog/articles/hu/gnutella.html create mode 100644 talermerchantdemos/blog/articles/hu/microsoft-old.html create mode 100644 talermerchantdemos/blog/articles/hu/pragmatic.html create mode 100644 talermerchantdemos/blog/articles/hu/right-to-read.html create mode 100644 talermerchantdemos/blog/articles/hu/why-free.html (limited to 'talermerchantdemos/blog/articles/hu') diff --git a/talermerchantdemos/blog/articles/hu/enforcing-gpl.html b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/enforcing-gpl.html new file mode 100644 index 0000000..9b21e15 --- /dev/null +++ b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/enforcing-gpl.html @@ -0,0 +1,242 @@ + + + + + + + +A GNU GPL betartatása - GNU Projekt - Free Software Foundation + + + + +

A GNU GPL betartatása

+ +

Írta: Eben +Moglen

+

2001. szeptember 10.

+ +

A Microsoft nyári GPL-ellenes kampánya megint szült a GPL +„betartathatóságát” érintő találgatásokat. A „FUD” (fear, uncertainty and +doubt = félelem, bizonytalanság, kétely) eme konkrét formáját mindig egy +picit szórakoztatónak találom. Azt hiszem, én vagyok a Föld egyetlen +jogásza, aki ezt mondhatja, de nem értem a bizonytalanság okát: a GPL betartatása nálam mindennapos tevékenység.

+ +

Jelen társadalmunkban a szabad +szoftver fogalmának szokatlansága miatt az emberek feltételezik, hogy +egy ilyen különös célt minden bizonnyal csak példátlanul leleményes (és +ezért törékeny) jogi bűvészkedéssel lehet elérni. A feltételezés azonban +téves. Ami a Szabad Szoftver Alapítványt a GPL kidolgozására és +publikálására vezette, az sajnos valóban szokatlan: át akarjuk formálni a +programkészítésről alkotott közfelfogást, hogy mindenkinek joga legyen +megérteni, kijavítani, feljavítani, és tovább terjeszteni a létező legjobb +szoftvereket. Nagy átalakulással járó dologra vállalkoztunk tehát; amely +világossá teszi, hogy a hagyományos üzletmenetet az új, a hálózati +kommunikációra épülő társadalomban teljesen új termelési és terjesztési +modellek válthatják fel. A mindezt lehetővé tevő jogi konstrukció, a GPL, +azonban nagyon egyszerű alkotóelemekből épül fel, így igen megbízható.

+ +

A szerzői jogi törvények lényege (mint a tulajdont szabályozó egyéb +rendszereké is) a kizárólagos befolyás képessége, vagyis a kizárás joga. A +szerzői jog birtokosának törvény adta joga, hogy mindenki másnak +megtilthassa a mű másolását, terjesztését, abból leszármazott mű készítését.

+ +

E joggal együtt jár az azonos mértékű licenszelés képessége – megengedni, +ami egyébként tiltott. Egy licensz nem két egyenrangú fél szerződése: a mű +felhasználója azért köteles a licensz keretein belül maradni, mert a licensz +nélkül egyáltalán semmihez sincs joga.

+ +

A zárt szoftvereket terjesztő cégek azonban általában a szerzői jogot is +felülmúló befolyásra törekszenek. E cégek „licenszelik” szoftvereiket a +fogyasztóknak, de a licensz a szerzői jogot meghaladó kötöttségeket is +tartalmaz. A megértést nem, legfeljebb használatot engedélyező +szoftverlicenszekben pl. gyakori kötöttség a visszafejtés (dekompiláció) +tilalma. Maga a szerzői jog nem tiltja a visszafejtést, de ha az ember bolti +szoftvert akar venni, vagy hálózatról letölteni, akkor a tilalom betartása a +hozzájutás feltétele. A szerzői jog tehát csak egy eszköz, mellyel még +többet lehet elvenni a felhasználóktól.

+ +

A GPL viszont levon a szerzői jogokból, nem hozzájuk ad. A licensznek nem +kell bonyolultnak lennie, mivel minél kevésbé akarjuk megkötni a +felhasználók kezét. A kiadók a szerzői jog révén lehetetlenné tehetik, hogy +a felhasználók a művet másolják, módosítsák, terjesszék, szerintünk viszont +e jogok minden felhasználót megilletnek; a GPL ezért a szerzői jogoknál +szokásos szinte minden kötelmet felold. Az egyetlen dolog, amit szigorúan +megkövetelünk, az az, hogy ha valaki GPL-es (vagy abból származó) művet +terjeszt, akkor azt szintén a GPL feltételei szerint tegye. A szerzői jog +szempontjából ez a feltétel igen minimális kötöttség. Ennél jóval szigorúbb +licenszeket is rendszeresen ítélnek betarthatónak: minden licensz, ami +valaha is szerzői jogi perre került, szigorúbb a GPL-nél.

+ +

Minthogy semmi bonyolult vagy félreérthető nincs a licensz feltételeiben, +még senki nem mondta komolyan, hogy a GPL a jogtulajdonos jogain túlnyúlóan +licenszelne. Azt viszont mondják néha, hogy a GPL nem betartható, mert egy +adott mű felhasználói azt „nem fogadták el”.

+ +

Ez az állítás azonban félreértésen alapul. A licensz senkit nem kötelez az +elfogadásra, a GPL-es szoftverek anélkül is megszerezhetők, telepíthetők, +használhatók, megvizsgálhatók, vagy akár kísérletileg módosíthatók. Mindezek +a zárt szoftvereknél már önmagukban is tiltottak vagy licenszhez kötöttek, +vagyis a licenszt már a műhöz való hozzáférés előtt el kell fogadni, a benne +szereplő, szerzői jogon túli megkötésekkel egyetemben. A szabad szoftver +mozgalom szerint e jogok minden felhasználót megilletnek; ezért e +tevékenységeket nem is akarjuk licensszel szabályozni. A GPL legtöbb +felhasználójának nem is kellenek a GPL adta pluszjogok, így nem is kell azt +elfogadniuk. A GPL csak akkor jelent kötelmet, ha valaki GPL-es kódból +származó művet kíván terjeszteni, és csak a terjesztéskor kell elfogadni. És +mivel a szerzői jogi törvények szerint licensz nélkül soha senki nem +terjeszthet semmit, ezért elég alapos okunk van feltételezni, hogy minden +GPL-es szoftvert terjesztő fél el is akarta fogadni a GPL-t. A GPL-t ugyanis +minden érintett szoftver minden példányával együtt kell terjeszteni, pont +hogy mindenki tudjon róla.

+ +

A FUD ellenére tehát a GPL teljesen érvényes szerzői jogi licensz. Ezért +tudtam majdnem tíz év leforgása alatt esetek tucatjaiban betartatni, és +ehhez egyszer sem kellett perre menni.

+ +

Az utóbbi hónapokban azonban az a pletyka kapott lábra, hogy a bírósági +megerősítés hiánya (az USA-ban, vagy másutt) is a GPL valamiféle +gyengeségére utalna, hogy szokatlan célját jogilag nem megalapozottan +próbálja elérni, vagy hogy a licensz szerzője, a Szabad Szoftver Alapítvány, +fél a licensz bíróság elé vitelétől. Ennek éppen ellenkezője igaz. Még nem +kellett bíróság elé vinnünk a GPL-t, mert még senki nem akarta +megkockáztatni, hogy ott mérkőzzön meg velünk.

+ +

Mi történik tehát egy GPL-sértés esetén? Olyan szoftvereknél, ahol a szerzői +jog tulajdonosa a Szabad Szoftver Alapítvány (vagy mert mi magunk írtuk a +szoftvert, vagy mert a szabad szoftver írói ránk ruházták a jogokat, hogy +szakértelmünkkel jobban védhessük a szoftver szabadságát), az első lépés egy bejelentés, amely +általában villámlevélben érkezik a <license-violation@gnu.org> +címre. Ekkor a szükséges tények megállapításához a licenszsértés +bejelentőinek segítségét kérjük, +majd kivizsgáljuk az esetleg fennmaradó kérdéseket.

+ +

Ezt a fázist évente tucatszor elérjük. A probléma megoldásához legtöbbször +egy halk puhatolózás is elég. Az érintettek általában azt hiszik, hogy a GPL +szerint jártak el, és örömmel szokták fogadni javító +javaslatainkat. Alkalmanként azonban szükség van bizalomépítő intézkedésekre +is, mivel a jogsértés mértéke vagy időbeli elhúzódása miatt az önkéntes +lépések elégtelennek bizonyulhatnak. Ilyenkor a szervezeteken belül +GPL-párti kampányt indítunk, ezeket általában a cég magasszintű vezetői +felügyelik, a helyzet alakulását pedig mi (és a vállalkozások +igazgatótanácsa is) az ő közvetlen jelentéseik alapján követjük +nyomon. Különösen bonyolult esetekben szükségesnek láttunk (az esetleges +jövőbeli jogsértést követő) egyszerű és gyors jogi fellépést elősegítő +intézkedéseket is.

+ +

A GPL betartatásának közel egy évtizede alatt sosem ragaszkodtam kártérítés +fizetéséhez, és ritkán követeltem meg a jogsértés nyilvános +beismerését. Mindvégig azt az álláspontot képviseltük, hogy a licensz +betartása és a jövőbeli jóhiszemű viselkedésről való megbizonyosodás a +legfontosabb cél. Mindent megtettünk, hogy a jogsértők könnyen +korrigálhassák hibáikat, és megbocsátóak voltunk a múltbeli tévedésekkel +szemben.

+ +

A szabad szoftver mozgalom korai éveiben talán nem is volt más +lehetőségünk. A drága és sok teherrel járó pereskedés szétzúzhatta volna az +Alapítványt, vagy legalábbis megakadályozhatta a szabad szoftver mozgalom +jelenlegi befolyású erővé növekedését. Az idők során azonban kitartottunk a +licensz betartatásának e módja mellett, nem mintha csak így lehetett volna, +hanem mert ez is működött. A szabad szoftverek körül egy egész iparág nőtt +fel, melynek minden szereplője tisztában volt a GPL fontosságával – és senki +sem akart a szabad szoftvert lopó gonosztevő szerepébe lépni, valamint senki +sem akart ilyen szereplő ügyfele, üzlettársa, vagy akár alkalmazottja +lenni. A hírverés nélküli együttműködés és a rossz publicitással járó +kilátástalan jogi csatározás közti válaszút elé kerülve egyetlen jogsértő +sem választotta a nehezebbik utat.

+ +

Egyszer vagy kétszer még az is megtörtént, hogy cégek szándékos jogsértő +magatartást tanúsítottak: GPL-es szoftverek forráskódját a forrás +elrejtésének szándékával újrafordították, és zárt termékként eladásra +kínálták. Ilyen esetekben is segítettem az FSF-en kívüli +szabadszoftver-fejlesztőknek, megoldásként – mivel a bűnös jogsértő +önszántából nem hagyott fel a jogsértéssel, és jogi részletkérdések miatt +ezekben az ügyekben nem lehetett büntetőpert indítani – meggyőztük a bűnös +fél viszonteladóit és lehetséges ügyfeleit. „Miért fizetne Ön is komoly +pénzösszegeket” kérdeztük tőlük, „olyan jogsértő szoftverért, amely csak +hosszadalmas jogi gondokhoz vezet, miközben a rendes verzió probléma nélkül +elérhető?” Az ügyfelek kivétel nélkül belátták a kérdés jogosságát. A szabad +szoftverek ellopása szó szerint olyan terület, ahol a bűnözés nem +kifizetődő.

+ +

De talán túl jól is sikerült mindez. Ha évekkel ezelőtt perre mentem volna +GPL-ügyben, akkor a Microsoft jelen sugdosásai süket fülekre +találnának. Pont ebben a hónapban dolgoztam pár közepes bonyolultságú +ügyön. Azt mondtam, „Látjátok, mennyi ember akarja világszerte, hogy +bírósági perre vigyem a GPL-t, csak hogy bebizonyítsam, lehetséges? Példát +kéne valakivel statuálnom. Akad önként jelentkező?”

+ +

Egyszer majd lesz ilyen. De annak a valakinek az ügyfelei el fognak tőle +fordulni, tehetséges szakemberek nem akarják majd hírnevüket ilyen céghez +kötni és kilépnek, valamint a negatív hírverés sem fog éppen használni +nekik. És akkor még nem is mentünk perre. Az első próbálkozó nagyon meg +fogja bánni. Jogi módszereink talán éppoly szokatlanok, mint a szakmaiak, de +épp ez a lényeg. A szabad szoftver azért fontos, mert végeredményben pont a +szokatlan bizonyul jónak.

+ +

Eben Moglen a Columbia Egyetem jogi karának jogász- és jogtörténeti +professzora, a Szabad Szoftver Alapítvány fizetés nélküli jogi +tanácsadója.

+
+ + +
+ + + + + + + + diff --git a/talermerchantdemos/blog/articles/hu/fire.html b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/fire.html new file mode 100644 index 0000000..717b75e --- /dev/null +++ b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/fire.html @@ -0,0 +1,112 @@ + + + + + + + +Levédetem a tüzet - GNU Projekt - Free Software Foundation + + + + +

Levédetem a tüzet

+ +

Tegnap este a kocsmában voltam, és egy fickó tüzet kért tőlem. Rögtön +felfogtam, hogy itt kielégítetlen kereslet van valamire, és ebből pénzt +lehetne csinálni, úgyhogy megegyeztem vele, hogy 10 pennyért meggyújtom a +cigarettáját, de igazából nem adom neki a tüzet, csak egy licencet, hogy +elégesse vele a cigarettáját. A tűzhöz járó licencem szerint neki nem volt +szabad senki másnak tüzet adnia, elvégre a tűz az én tulajdonom volt. Részeg +volt, és hülyének nézett, de azért elfogadta a tüzet (és ezzel +hallgatólagosan a tűz használatát szabályozó licencet is). Néhány perc múlva +persze észrevettem, hogy egy barátja tüzet kér tőle, és felháborodva láttam, +hogy emberem átnyújtja barátjának a cigarettáját, így kalózkodva az én +tüzemmel. Dühösen elindultam hát az emberem felé, de ekkor meg a barátja +kezdte legnagyobb rémületemre mások cigarettáit gyújtogatni - jobbra, balra, +előre, hátra! Hamarosan a fél kocsma az ÉN tüzemet használta anélkül, hogy +nekem ezért egy fillért is fizettek volna. Felbőszülten rohantam egyik +vendégtől a másikig, kitéptem a kezükből a cigarettákat, és eltapostam őket +a földön.

+ +

Furcsamód a kidobóemberek nem méltányolták a tulajdonjogaimat, és egyszerűen +kihajítottak az utcára.

+ +

--Ian Clarke

+
+ + +
+ + + + + + + + diff --git a/talermerchantdemos/blog/articles/hu/free-sw.html b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/free-sw.html new file mode 100644 index 0000000..bfd06de --- /dev/null +++ b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/free-sw.html @@ -0,0 +1,287 @@ + + + + + + + + + +Mi a szabad szoftver? - GNU Projekt - Free software Foundation + + + + + + + +

Mi a szabad szoftver?

+ +
+

+Ez az írás a szabad szoftver fogalmának meghatározása. Azért hoztuk létre, +hogy világosan eldönthető legyen egy adott programról, hogy szabad +szoftver-e, vagy nem. +

+
+ +

+A „szabad szoftver” a szabadság kérdése, nem az áré. A fogalom megértése +végett a szólásszabadságra, és ne az ingyen sörre gondoljunk. (A fordító +megjegyzése: az angolban a szabad és az ingyenes fogalmakat egyformán a +„free” szó jelöli.) +

+ +

+A „szabad szoftver” elnevezés a felhasználók szabadságára utal. Azt jelenti, +hogy a felhasználóknak szabad futtatni, másolni, közzétenni, tanulmányozni, +megváltoztatni és tökéletesíteni a szoftvert. Pontosabban kifejtve a +felhasználók négy különböző jogát jelöli: +

+ + + +

+Egy program szabad szoftver, ha a felhasználók ezen jogok mindegyikével +rendelkeznek. Tehát a felhasználónak joga kell, hogy legyen közzétenni a +program másolatait, akár módosításokkal, akár eredeti formájában, akár +ingyen, akár pénzt kérve érte, akárkinek, +akárhol. Ez többek között azt jelenti, hogy ehhez nem kell semmiféle +engedélyt kérni vagy vásárolni.

+ +

+A program felhasználásának szabadsága azt jelenti, hogy tetszőleges személy +vagy szervezet használhatja bármilyen számítógéprendszeren, bármilyen célra, +és erről nem kell előzőleg értesíteni sem a fejlesztőt, sem mást. +

+ +

+Szintén joga kell, hogy legyen módosítani a programot, és a módosított +változatot saját munkájához vagy szórakozásához felhasználni anélkül, hogy +egyáltalán említést tenne a módosított változatok létezéséről. Ahhoz, hogy +közzétegye a változtatásokat, senkit sem kell külön értesítenie. +

+ +

+A program példányainak továbbterjeszthetőségébe bele kell érteni a program +bináris vagy végrehajtható formáját is, akárcsak a forráskódot, mind a +módosított, mind a változatlan verziók esetén. (A programok futtatható +formában történő terjesztésére a szabad operációs rendszerek kényelmes +telepíthetőségének érdekében van szükség.) Az nem baj, ha bizonyos +programból nem lehet bináris vagy végrehajtható változatot előállítani +(mivel bizonyos programnyelvek ezt nem teszik lehetővé). Meg kell adni +viszont a jogot az ilyen formák terjesztésére is, mert a jövőben találhatnak +módszert a létrehozásukra. +

+ +

+Ahhoz, hogy a változtatásnak, illetve a tökéletesített változatok +közzétételének jogáról egyáltalán beszélhessünk, a program forráskódjának +elérhetőnek kell lennie. Ennek következtében a forráskód elérhetősége a +szabad szoftver szükséges feltétele. +

+ +

+Ahhoz, hogy ezek a jogok valóságosak legyenek, visszavonhatatlanoknak kell +lenniük mindaddig, amíg nem tesz valaki valami rosszat. Ha a szoftver +fejlesztőjének hatalma van ok nélkül visszavonni a licencet, akkor a +szoftver nem szabad. +

+ +

+Mindamellett a szabad szoftver újraközzétételének módját többféleképpen is +lehet szabályozni, amennyiben ezek a szabályok nem ütköznek a központi +jogokkal. Például a copyleft (nagyon +leegyszerűsítve) az a szabály, hogy egy program újraközzétételekor nem lehet +a szabályokhoz korlátozásokat hozzáadni és megtagadni másoktól a központi +jogokat. Ez a szabály nem ütközik a központi jogokkal, hanem inkább védi +azokat. +

+ +

+A GNU projektben mi a copyleft-et használjuk, hogy jogilag is megvédjük +mindenki szabadságát. De létezik nem copyleft +alá tartozó szabad szoftver is. Úgy gondoljuk, fontos okai vannak annak, +hogy miért jobb a copyleftet +használni, de ha egy program nem copyleft alá tartozó szabad szoftver, +attól még használhatjuk. Arról, hogy a „szabad szoftver”, „copyleft alá +tartozó szoftver”, és a szoftver egyéb kategóriái hogy viszonyulnak +egymáshoz, lásd még itt: A szabad +szoftver kategóriái +

+ +

+A „szabad szoftver” nem jelent „nem üzletit”. Egy szabad programnak +felhasználhatónak kell lennie üzleti célokra is. A szabad szoftver üzleti +fejlesztése már nem szokatlan. Az ilyen programok szabad üzleti +szoftverek. Felhasználók fizettek a GNU szoftver másolataiért, mások ingyen +szerezték be őket. De attól függetlenül, hogy hogyan jutottak hozzájuk, +mindig joguk van másolni és megváltoztatni a szoftvert, sőt még a másolatokat árusítani is. +

+ +

+Arról is elképzelhetőek szabályok, hogy hogyan kell kibocsátani módosított +verziókat, amennyiben ezek a szabályok nem akadályozzák meg a felhasználót +abban, hogy éljen a módosított verziók kibocsátásának jogával. A „ha +elérhetővé teszed a programot így, akkor elérhetővé kell tenned emígy is” +típusú szabályok is elfogadhatóak lehetnek, ugyanezzel a feltétellel. (Egy +ilyen szabály továbbra is meghagyja a jogot annak eldöntésére, hogy valaki +közzéteszi-e a programot vagy sem.) Az is elfogadható, ha a licenc +megköveteli a felhasználótól, hogy ha a szoftver egy módosított változatát +terjeszti, és a szoftver egy korábbi fejlesztője kér egy másolatot, akkor +küldenie kell neki egy példányt. +

+ +

+Néha a kormányok exportfelügyeleti szabályzatai és +a kereskedelmi szankciók korlátozhatják a programok nemzetközi +terjesztésének jogát. A szoftverfejlesztőknek nincs hatalmuk arra, hogy +megsemmisítsék vagy semmibe vegyék ezeket a korlátozásokat, de azt +megtehetik, és meg is kell tenniük, hogy nem fogadják el ezeket a +korlátozásokat a programok használatának feltételeként. Így a korlátozások +nem érintenek e kormányok hatókörén kívül eső embereket és tevékenységeket. +

+ +

+Amikor a szabad szoftverről beszélünk, a legjobb elkerülni az olyan +kifejezéseket, mint „odaadni” vagy „ingyen”, mert ezek a kifejezések azt a +látszatot keltik, hogy itt a pénzről van szó, és nem a szabadságról. Néhány +elterjedt kifejezés, mint például a „kalózkodás”, olyan álláspontokat +testesít meg, amelyeket reméljük te nem helyeselsz. Ezen kifejezések +tárgyalását lásd itt: Zavaros +kifejezések, amelyeket jobb elkerülni. Van egy listánk a „szabad szoftver” kifejezés +fordításairól. +

+ +

+Végezetül jegyezzük meg, hogy a feltételek értelmezése, amelyeket a szabad +szoftver meghatározásánál megadtunk, nagy gondosságot igényel. Amikor +döntést hozunk arról, hogy egy adott szoftver licence elfogadható-e szabad +szoftver licencként, ellenőrizzük, hogy ezek a feltételeket teljesülnek-e +szellemükben és szó szerint is. Ha egy licenc lelkiismeretlen korlátozásokat +tartalmaz, visszautasítjuk akkor is, ha ezeket a problémákat nem láttuk +előre ezen feltételek megfogalmazásakor. Néha a licenc követelményei +kimerítő elemzést követelnek meg, akár ügyvéddel is konzultálnunk kell, +mielőtt eldönthetnénk, hogy elfogadható-e. Amikor egy új eset kapcsán +valamilyen következtetésre jutunk, gyakran felfrissítjük ezt a +feltétellistát, hogy jobban érthetővé tegyük, hogy egyes licencek miért vagy +miért nem felelnek meg. +

+ +

+Ha érdekli, hogy egy adott licenc tekinthető-e szabad szoftver licencnek, látogasson el a licencek +oldalunkra. Ha az Önt érdeklő licenc nincs itt felsorolva, kérheti a +véleményünket a <licensing@gnu.org> e-mail címen. +

+ +

Nyílt forrás (open source)?

+ +

+Egy másik csoport a „nyílt forrás” kifejezést kezdte használni a „szabad +szoftver”-hez hasonló (de nem teljesen megegyező) jelentésben. +

+ +
+ + +
+ + + + + + + + diff --git a/talermerchantdemos/blog/articles/hu/gnutella.html b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/gnutella.html new file mode 100644 index 0000000..7da02db --- /dev/null +++ b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/gnutella.html @@ -0,0 +1,123 @@ + + + + + + + + + +A Gnutelláról + + + + +

A Gnutelláról

+ +

+A „Gnutella” valójában +nem GNU-szoftver, és +abban sem lehetünk biztosak, hogy valójában szabad szoftver-e. Tulajdonképpen +szerfelett nehéz bármilyen információt találni a programról. Lehet, hogy az +eredeti fejlesztői azért választották ezt a nevet, mert úgy tervezték, hogy +egy nap majd GNU-szoftver lesz, csak a munkaadójuk megsemmisítette a +projektet. Úgy tűnik, hogy soha nem is bocsátották ki szabad szoftverként.

+ +

+Számos olyan szabad szoftver program, amelyeket úgy terveztek, hogy ugyanazt +a protokollt használják, mint a Gnutella. Ilyenek például a Gtk-Gnutella, a Mutella és a Gnucleus. Ezek egyike +sem GNU-szoftver +hivatalosan.

+ +

+A Szabad Szoftver Alapítvány (Free Software Foundation) a szoftver +másolásának és módosításának szabadságával törődik; a zenével nem +foglalkozunk. Ennek ellenére van némi hasonlóság a szoftver másolásával, +illetve a zenei felvételek másolásával kapcsolatos etikai kérdések +között. Néhány cikk a filozófia könyvtárban a +szoftvertől különböző dolgok másolására is vonatkozik. Szintén a tárgyhoz +tartoznak még mások cikkei +is.

+ +

+Nem számít, hogy milyen típusú kiadott információ megosztásáról van szó, mi +arra ösztönözzük az embereket, hogy utasítsák vissza a feltételezést, +miszerint egy ember vagy egy cég természet adta joga lehet az, hogy +megtiltsa az információ megosztását, és megszabhassa, hogyan használhatja +fel a társadalom az információt. Még az amerikai jogrendszer is névlegesen +elutasítja ezt az +antiszociális elképzelést.

+
+ + +
+ + + + + + + + diff --git a/talermerchantdemos/blog/articles/hu/microsoft-old.html b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/microsoft-old.html new file mode 100644 index 0000000..08d980b --- /dev/null +++ b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/microsoft-old.html @@ -0,0 +1,148 @@ + + + + + + + + + +A Microsoft a nagy sátán? (régi verzió) - GNU Projekt - Free Software +Foundation + + + + +

A Microsoft a nagy sátán? (régi verzió)

+ +

Sok ember gondolja, hogy a Microsoft a szoftveripar fenyegető szörnye. Még +egy kampány is van a Microsoft bojkottálására, míg mások a titkos +protokollokra és formátumokra figyelmeztetnek. Ez az érzés érősödött, mióta +a Microsoft aktív ellenségeskedést mutatott a szabad szoftverrel szemben.

+ +

A szabad szoftver közösségben más szemszögből tekintjük a dolgot. Látjuk, +hogy a Microsoft rosszat tesz a szoftver-felhasználókkal szemben: szabadalmaztatja +a programokat, és ezzel megfosztja a felhasználókat jogos szabadságuktól.

+ +

De a Microsoft nincs egyedül ezzel, majdnem minden szoftvercég ugyanezt +teszi a felhasználókkal. Hogy más cégek ezt kevesebb felhasználóval teszik +meg, mint a Microsoft, az nem azért van, mert ők híján vannak ennek a +szándéknak.

+ +

Ez nem jelenti azt, hogy mentegetnénk a Microsoft-ot. Inkább emlékeztetőül +szolgál arra, hogy a Microsoft a felhasználók megosztásán és szabadságuk +elvételén alapuló szoftveripar természetes fejlődésének +eredménye. Amikor a Microsoft-ot bíráljuk, nem szabad felmentenünk a többi, +szintén szabadalmaztatott szoftvert gyártó vállalatot. A FSF-nál nem +használunk semmilyen szabadalmaztatott szoftvert – sem a Microsoft-tól, sem +bárki mástól.

+ +

Az 1998. október végén kibocsátott „Halloween documents”-ben ('halloween-i +iratok') a Microsoft vezetősége kifejezte szándékát, hogy különféle +módszerekkel akadályozza a szabad szoftverek fejlesztését, mégpedig titkos +protokollok és fájlformátumok tervezésével, valamint az algoritmusok és +szoftver-funkciók szabadalmaztatásával.

+ +

Ezekben az akadályozó irányelvekben nincs semmi újdonság: a Microsoft és sok +más szoftvercég már évek óta alkalmazzák őket. Régebben valószínűleg az volt +az indítékuk, hogy egymást támadják velük, de manapság úgy tűnik, mi is a +célpontok között vagyunk. De az indíték megváltozásának nincs semmi +gyakorlati következménye, mert a titkos szabályok és a szoftver-szabadalmak +mindenkit akadályoznak, tekintet nélkül a „célpontok” kilétére.

+ +

A titkosítás és a szabadalmak igenis fenyegetik a szabad szoftvert. Eddig is +jelentősen gátolták a munkánkat, és tartanunk kell attól, hogy a jövőben még +erősebb lesz ez az akadály. De ez semmiben sem különbözik attól, mintha a +Microsoft sohasem vett volna észre minket. A „halloween-i iratok” igazi +jelentősége csak abban áll, hogy úgy tűnik, a Microsoft szerint a GNU/Linux rendszernek lehetősége van +arra, hogy nagy sikert arasson.

+ +

Köszönjük, Microsoft, és kérünk, tűnj el az útból.

+
+ + +
+ + + + + + + + diff --git a/talermerchantdemos/blog/articles/hu/pragmatic.html b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/pragmatic.html new file mode 100644 index 0000000..87eef3a --- /dev/null +++ b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/pragmatic.html @@ -0,0 +1,258 @@ + + + + + + + + + +Copyleft: gyakorlatias idealizmus - GNU Projekt - Free Software Foundation + + + + +

Copyleft: gyakorlatias idealizmus

+ +

+írta: Richard +Stallman

+ +

+Minden döntés, amit meghozunk, értékeinkkel és céljainkkal magyarázható. Az +embereknek sok különféle értéke és célja lehet; a hírnév, a haszon, a +szerelem, a túlélés, az öröm és a szabadság csak egy része azoknak a +célokat, amelyek egy jó embert vezérelhetnek. Ha a cél nem csak önmagunk, +hanem a többiek segítése is, akkor ezt idealizmusnak nevezzük.

+ +

+A szabad szoftverrel kapcsolatos munkámnak egy idealista cél a hajtóereje: a +szabadság és az együttműködés eszményének terjesztése. Szeretném elősegíteni +a szabad szoftver elterjedését, hogy az együttműködést tiltó +szabadalmaztatott szoftvereknek a helyére lépjenek, és így jobbá tegyék a +társadalmunkat.

+

+Ez az alapvető oka annak, hogy a GNU General Public License olyan formában +íródott meg, amilyenben, méghozzá copyleft-ként. Minden olyan kód, amit egy a GPL hatálya +alá eső program bővítésére szánnak, szabad szoftver kell hogy legyen, még +akkor is, ha külön fájlba kerül. Az általam írt kódot azért teszem közzé, +hogy fel lehessen használni szabad szoftverekben, és nem azért, hogy +szabadalmaztatott szoftverekbe kerüljön. Azért teszem ezt, hogy a többi +szoftvert író embert is arra sarkalljam, hogy szabaddá tegyék a művüket. Úgy +gondolom, hogy mivel a szabadalmaztatott szoftverek fejlesztői a szerzői +jogot használják arra, hogy visszatartsanak minket a szoftverek +megosztásától, mi, az „együttműködők” is ezt tudjuk felhasználni arra, hogy +a többi „együttműködőnek” adjunk némi előnyt: ők felhasználhatják az +általunk írt kódot.

+

+Nem mindenkinek ugyanez a célja, aki a GNU GPL-t használja. Sok évvel +ezelőtt egy barátomat arra kérték, hogy egy copyleft alá tartozó programot +nem-copyleft feltételek mellett is jelentessen meg. Erre körülbelül ezt +válaszolta:

+

+„Néha szabad szoftveren, néha pedig szabadalmaztatott szoftveren dolgozom – +de ez utóbbi esetben elvárom, hogy megfizessenek érte.” +

+ +

+Egy a szoftvereket megosztó közösségnek szívesen rendelkezésére bocsátotta +munkáját, de nem látta értelmét annak, hogy egy olyan céget segítsen, amely +e közösség számára fel nem használható termékeket gyárt. Az ő célja ugyan +eltér az enyémtől, de úgy döntött, hogy a GPL az ő céljaira is megfelelő.

+

+Ha valamit el akarsz érni a világban, akkor az idealizmus nem elég – kell +keresned egy működő módszert is a cél elérére. Másként mondva +„gyakorlatiasnak” kell lenned. Vajon a GPL gyakorlatias? Nézzük meg az +eredményeit.

+

+Vegyük például a GNU C++ esetét. Miért van egy szabad C++ fordítónk? Csakis +azért, mert a GNU GPL azt mondta, hogy szabadnak kell lennie. A GNU C++ az +MCC-nek, egy ipari konzorciumnak a GNU C fordítón alapuló fejlesztése. Az +MCC általában annyira szabadalmaztatottá teszi termékeit, amennyire csak +tudja. De a C++ front-endet szabad szoftverré tették, mert a GNU GPL szerint +csakis így bocsáthatták ki. A C++ front-end sok új fájlt tartalmazott, de +mivel ezeket a GCC-vel kell linkelni, a GPL rájuk is +vonatkozott. Közösségünk nyeresége magától értetődő.

+

+Vegyük a GNU Objective C esetét. A NeXT eredetileg kötötté akarta tenni ez a +front-endet. Úgy tervezték, hogy .o fájlok formájában fogják +kiadni, és a felhasználókkal linkeltetik össze a GCC többi részével. Úgy +gondolták, hogy így talán megkerülhetik a GPL követelményeit. De a jogászunk +kijelentette, hogy ez nem menti fel őket a GPL által támasztott +követelmények alól, ezt nem tehetik meg. Így az Objective C szabad szoftver +lett.

+

+A példaként megemlített esetek évekkel ezelőtt történtek, de a GNU GPL +jelenleg is új és új szabad szoftvereket szerez nekünk.

+

+Több GNU könyvtár a GNU Lesser General Public License hatálya alá esik. De +nem mindegyik. Az egyik olyan könyvtár, amelyikre a rendes GNU GPL +vonatkozik, a Readline. Ez parancssorok szerkesztését valósítja meg. Egy +hónappal ezelőtt felfedeztem egy nem-szabad programot, amelyet úgy +terveztek, hogy a Raedline-t használja. Elmondtam a fejlesztőnek, hogy ezt a +GPL nem engedi meg. Eltávolíthatta volna a parancssorok szerkesztését a +programból, de ő ehelyett inkább kibocsátotta a programot GPL-ként. Így most +szabad szoftver.

+

+Azok a programozók, akik továbbfejlesztik a GCC-t (vagy az Emacs-et, vagy a +Bash-t, vagy a Linux-ot, vagy akármelyik, a GPL hatálya alá eső programot), +gyakran vállalatok vagy egyetemek alkalmazottai. Amint a programozó vissza +akarja juttatni fejlesztéseit a közösséghez, hogy az bekerülhessen a program +következő kiadásába, a főnök lehet, hogy ezt mondja: „Álljon meg a menet – a +kód a miénk! Mi pedig nem akarjuk megosztani senkivel. Úgy döntöttünk, hogy +a továbbfejlesztett változatból szabadalmaztatott szoftverterméket +csinálunk.”

+

+És itt jön a GNU GPL, és megmenti a helyzetet. A programozó elmagyarázza a +főnöknek, hogy a tervezett szabadalmaztatott szoftvertermék megsértené a +szerzői jogokat, mire a főnök rájön, hogy csak két lehetősége van: vagy +szabad szoftverként bocsátják ki az új kódot, vagy sehogy sem. Végül majdnem +mindig megengedi a programozónak, hogy úgy cselekedjen, ahogy ő végig +tervezte, és a kód bekerül a következő kiadásba.

+

+A GNU GPL nem a Jó Bácsi. Nemet mond néhány olyan dologra, amit az emberek +meg szeretnének tenni. Vannak felhasználók, akik azt mondják, hogy ez rossz +– a GPL „kizár” néhány szabadalmaztatott szoftvert fejlesztő embert, akiket +„be kellene vonni a szabad szoftver közösségébe.”

+

+Csakhogy nem mi zárjuk ki őket a közösségünkből, ők maguk nem akarnak +belépni. Döntésük, hogy szoftvereiket szabadalmaztatottá teszik, egyben a +közösségünktől való távolmaradást is jelenti. A közösségünkben lenni annyit +jelent, hogy együttműködni velünk; mi nem tudjuk „bevonni őket a +közösségünkbe”, ha ők nem akarnak csatlakozni.

+

+Mi annyit tudunk tenni, hogy indítékot teremtünk nekik arra, hogy +csatlakozzanak. A GNU GPL arra van tervezve, hogy a már meglévő +szoftverünket ilyen indítéknak használhassuk: „Ha szabaddá teszed a +szoftveredet, használhatod ezt a kódot.” Ezzel persze nem nyerhetünk meg +mindenkit, de néhányukat igen.

+

+A szabadalmaztatott szoftverek fejlesztése semmit sem használ a +közösségünknek, de az ezért dolgozó programozók gyakran várnak segítséget +tőlünk. A szabad szoftverek felhasználói legyezgethetik ugyan elismerésükkel +és hálájukkal a szabad szoftverek fejlesztőinek hiúságát, de nagyon nagy +csábítást jelenthet, ha egy cég azt mondja „Hadd tegyük be a fejlesztésedet +a szabadalmaztatott programunkba, és így emberek ezrei fogják majd +használni!” A kísértés nagyon erős lehet, de hosszú távon mindnyájan jobban +járunk, ha ellenállunk neki.

+

+A kísértést és a nyomást nehezebb felismerni, ha közvetett formában +jelentkeznek, olyan szabad szoftverrel foglalkozó szervezetek irányából, +amelyek kötött szoftvereket szolgálnak ki. Az X Consortium (és elődje, az +Open Group) jó példa erre: egy évtizeden keresztül igyekezett +szabadalmaztatott programokat gyártó cégek pénzéből élve rávenni a +programozókat, hogy ne használják a copyleft-et. Most, hogy az Open Group az X11R6.4-ot nem-szabad szoftverré +tette, örülhetnek közülünk azok, akik ellenálltak a nyomásnak.

+

+1998 szeptemberében, több hónappal az X11R6.4 nem-szabad terjesztési +feltételek mellett történő kiadása után az Open Group visszavonta döntését, +és ismételten kibocsátotta a programot ugyanazzal a nem-copyleft szabad +szoftver licensszel, amit az X11R6.3-nél is használtak. Köszönjük, Open +Group – ez az utóbbi visszafordulás azonban nem érvényteleníti azokat a +következtetéseket, amelyeket abból a tényből vontunk le, hogy a korlátozások +hozzáadása egyáltalán lehetséges volt.

+

+Gyakorlatiasan szólva ha a nagyobb, hosszútávú célokra gondolsz, ez +megerősíti az akaratodat, és képes leszel ellenállni a nyomásnak. Ha arra a +szabadságra és közösségre koncentrálsz, amit akkor építhetsz, ha szilárdan +megállsz, akkor elég erőd lesz, hogy megtedd. „Állj ki valamiért, vagy a +bármiért fogsz elbukni.”

+

+És ha a cinikusok kigúnyolják a szabadságot és kinevetik a +közösséget… ha a „keményfejű realisták” azt mondják, hogy a profit az +egyetlen ideál… akkor egyszerűen hagyd őket figyelmen kívül, és +használd tovább a copyleft-et.

+ +
+

This essay is published in Free +Software, Free Society: The Selected Essays of Richard +M. Stallman.

+ +
+ + +
+ + + + + + + + diff --git a/talermerchantdemos/blog/articles/hu/right-to-read.html b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/right-to-read.html new file mode 100644 index 0000000..3742f11 --- /dev/null +++ b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/right-to-read.html @@ -0,0 +1,428 @@ + + + + + + + + + +Jog az olvasáshoz - GNU Project - Free Software Foundation + + + + + +

Jog az olvasáshoz

+ +

+Richard Stallman

+

+Ez az írás 1997 februárjában jelent meg a Communications of the +ACM című kiadványban (40. évfolyam, 2. szám).

+
+ +
+

+ A tychói lázadáshoz vezető út című, a Lunai Forradalom +előzményeiről szóló cikkgyűjteményből, +megjelent Luna Cityben, 2096-ban. +

+ +
+

+Dan Halbert számára a Tychóhoz vezető út akkor kezdődött, amikor az +egyetemen Lissa Lenz kölcsönkérte tőle a számítógépét. Lissa gépe elromlott +és nyilvánvaló volt, hogy nem fogja tudni megcsinálni az évközi feladatát, +ha nem tud egy másikat szerezni. Danen kíül senki mást nem mert megkérni.

+ +

+A kérés komoly fejtörést okozott Dannek. Úgy érezte, hogy segítenie kell a +lánynak, de ha kölcsönadja a gépet, akkor Lissa beleolvashat a +könyveibe. Túl azon, hogy könyvek kölcsönadásáért többévi börtön járt, már +maga az ötlet is megbotránkoztatta. Mint mindenki másnak, neki is kisiskolás +kora óta azt tanították, hogy a könyvek kölcsönadása bűntett, és ilyet csak +könyvkalózok tesznek. Mindemellett valószínűtlen volt, hogy ilyesmi +elkerülheti az SVH (Szoftvervédelmi Hivatal) figyelmét.

+ +

+Dan megtanulta a szoftverórákon, hogy minden könyvet elláttak egy jogvédelmi +monitorral, ami jelenti a központi licenszszervernek, hogy hol, mikor és ki +olvassa éppen a könyvet. (Ezt az információt arra használták, hogy elkapják +a könyvkalózokat, de jó volt arra is, hogy jóleladható személyes érdeklődési +statisztikákat készítsenek.) A központi licenszszerver észrevette volna a +jogsértést amint a gép megint felcsatlakozik a hálóra és neki, mint a gép +tulajdonosának, a legkeményebb büntetéssel kellett volna szembenéznie mert +nem tett meg mindent a bûncselekmény megelőzése érdekében.

+ +

+Lissának valószínüleg nem állt szándékában belelolvasni Dan könyveibe. Ő +csak a dolgozatát akarta megírni, de Dan tudta, hogy a középosztálybeli lány +a tandíjat is alig tudja kifizetni, nemhogy a könyvolvasási díjakat. Az is +lehet, hogy Lissa el sem tudja végezni az egyetemet, ha nem használhatja Dan +könyveit. Dan tisztában volt a helyzettel, neki magának is kölcsönt kellett +felvennie, hogy kifizesse az elolvasott tudományos cikkek licenszdíját (A +díjak tíz százalékát kapta a szerző, és mivel Dan tudományos karrierre +készült, remélte hogy az ő majdani írásai, amennyiben elegen hivatkoznak +rájuk, elegendő bevételt hoznak majd a hitel törlesztéséhez)

+
+
+ +
+

+Dan aztán megtudta, hogy voltak idők, amikor akárki elmehetett a könyvtárba, +ahol újságcikkeket, sőt akár könyveket is olvashatott anélkül, hogy fizetnie +kellett volna ezért. Léteztek független kutatók, akik ezerszámra olvastak +cikkeket kormányzati könyvtár ösztöndíj nélkül is. Az 1990-es évek végén +azonban mind a nonprofit, mind az üzleti kiadók elkezdtek hozzáférési +díjakat szedni. Így aztán 2047-re a tudományos cikkekhez ingyen hozzáférést +nyújtó könyvtáraknak már csak a halványuló emléke maradt meg.

+ +

+Voltak persze utak-módok az SVH és a központi licenszszerver megkerülésére - +nyilván mind illegális. Dannak volt egy évfolyamtársa, Frank Martucci, aki +szerzett feketén egy debuggert. Ezzel könyvolvasás közben ki tudta iktatni a +jogvédelmi monitort. Frank azonban elkövette azt a hibát, hogy túl sok +barátjának mesélt róla, végül azután valaki a magas jutalom reményében +feljelentette (A súlyosan eladósodott diákok könnnyen kaphatók voltak az +ilyesmire). 2047-ben Frank börtönben volt - nem kalózolvasásért, hanem mert +debuggert rejtegetett.

+ +

+Dan későbbazt is megtudta, hogy régebben akárki használhatott debuggert, +sőt, sok ilyen eszközhöz CD-n vagy a hálón akár ingyen is hozzá lehett +jutni. De az átlagos felhasználók kezdték ezeket a jogvédelmi monitor +kijátszására használni és egy bíró egyszer úgy döntött, hogy a debuggereknek +ez a fő felhasználási területük. Ez azt jelentette, hogy a debuggerek +illegálisak és a programozójuk mehetett a börtönbe.

+ +

+Persze a fejlesztőknek továbbra is szükségük volt hibakereső programokra, de +a 2047-ben a szoftvercégek már csak számozott másolatokat terjesztettek, +szigorú, személyre szabott licenszelési feltételek mellett. A szoftverórán +használt debuggert is speciális tûzfal mögött tartották, így azt csak a +gyakorlatokon lehetett használni.

+ +

+Persze ki lehetett kerülni a jogvédelmi monitort egy kicserélt +rendszermaggal is. Dan később azt is megtudta, hogy a századfordulón még +voltak szabad magok, sőt, egész operációs rendszerek. Ezek akkorra nemhogy +illegálisá váltak, akárcsak a debuggerek, de még installálni sem lehetett +őket a számítógép adminisztrátori jelszava nélkül, amit viszont sem az FBI, +sem a Microsoft nem volt hajlandó kiadni.

+
+
+ +
+

+Dan arra a következtetésre jutott, hogy nem adhatja csak úgy oda Lissának a +gépet. De vissza se utasíthatta Lissa kéréset, hiszen szerelmes volt a +lányba. Élvezett minden alkalmat, amikor vele beszélgethetett, és biztató +jelként értékelte, hogy Lissa éppen tőle kért segítséget - érzelmei talán +viszonzásra találtak.

+ +

+Dan azzal oldotta meg a dilemmát, hogy megtette a legelképzelhetetlenebbet: +odaadta a gépet, és a géppel együtt a saját jelszavát. Így a központi +licenszfelügyelet nem vehette észre, hogy nem is ő, hanem Lissa az, aki a +könyveket olvassa. Ez is törvénybe ütközött, de legalább nem jutott +automatikusan az SVH tudomására. Csak úgy jöhettek volna rá, ha maga Lissa +jelenti fel a fiút.

+ +

+Az persze mindkettőjük számára az egyetem végét jelentette volna, ha +kiderül, hogy odaadta Lissának a jelszavát, függetlenül attól, hogy Lissa +mire használta azt. Az egyetemi eljárás az volt, hogy minden, a számítógépek +felügyeletét érintő gyanús tevékenység azonnali fegyelmi eljárást von maga +után. Nem számított, hogy káros-e vagy sem, lényeg, hogy megnehezíti az +adminisztrátorok felülvizsgálati munkáját. Az ilyesminek pedig nyilván +valami tiltott dolog van a hátterében, a részletek senkit sem érdekeltek.

+ +

+Általában nem rúgták ki a hallgatót emiatt, legalábbis nem közvetlenül - +csak éppen az egyetemi hálózatról tiltották ki, ez pedig elkerülhetetlenül +bukáshoz vezetett.

+ +

+Dan megtudta később azt is, hogy ez a fajta egyetemi politika csak az +1980-as években kezdődött, mikor a diákok nagy számban kezdték használni a +számítógépeket. Azelőtt az egyetemek másképp fegyelmezték a hallgatókat: ami +csupán gyanús volt, azt nem büntették, csak azt, ami káros.

+
+
+ +
+

+Lissa nem jelentette fel Dant az SVH-nak. Dan jól döntött, mikor segített a +lánynak, ennek a döntésnek nem kis szerepe volt abban, hogy később +házasságot kötöttek, de abban is, hogy kételkedni kezdtek mindabban, amit +gyermekként a kalózkodásról tanultak. Egyre többet olvastak a szerzői jog +történetéről, a Szovjetunióról, a valaha ott általános másolási tilalomról, +és tanulmányozták az Egyesült Államok eredeti alkotmányát is. A Lunára +költöztek, ahol sok olyan embert találtak, akik szintén az SVH hosszú +csápjai elől menekültek. A 2062-ben kitört a tychói lázadás egyik +legfontosabb célja hamarosan az olvasáshoz való egyetemes jog biztositása +lett.

+
+
+ +
+

A szerző megjegyzése

+ +
    +
  • +
    +

    +Az olvasási jogért folyó csatát ma vívjuk. Habár 50 évbe is telhet, amíg a +mai állapotok homályba merülnek, a legtöbb fent bemutatott törvényt és +gyakorlatot már most javasolták bevezetni. Sok közülük be is került az USA +és más országok törvénykezésébe. Az USÁ-ban a Digital Millenium Copyright +Act lefektette a számítógépes könyvek (és más adatok) olvasásának +megszorítását célzó törvényes alapokat. Az Európai Unió egy 2001-es +direktívában hasonló jogvédelmi megoldásokat javasolt.

    + +

    +A közelmúltig volt egy kivétel: az ötlet, hogy az FBI és a Microsoft +rendelkezzen egyedül a személyi számítógépek kulcsával, amit még a +felhasználónak sem adnak át, egészen 2002-ig nem nem merült fel. Ezt a +javaslatot most „trusted computing”-nak, valamint Palladiumnak +hivják.

    + +

    +2001-ben Holling szenátor (akinek mûködését a Disney finanszírozza) +beterjesztette az SSSCA nevû törvényjavaslatot, amely minden új számítógépbe +kötelezően előírná a felhasználó által megkerülhetetlen másolásvédelmi +funkciók beépítését. A Clipper lapka és hasonló kormányzati +kulcsletételezési javaslatok után ez egy hoszabb távú trendbe illeszkedik: a +számítógépes rendszerek egyre több lehetőséget biztosítanak mindenféle +távoli hatalmasságoknak a felhasználó feletti kontrollra. Az SSSCA-t azóta +átnevezték CBDTPA-ra (mi csak „Consume But Don't Try Programming +Act” - „Fogyassz, de ne próbálkozz programozással” +törvénynek hívjuk).

    + +

    +2001-ben az Egyesült Államok az Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (FTAA) +szerződésére hivatkozva megpróbálta elérni, hogy az egész nyugati féltekén +egységesen ezeket a szabályokat alkalmazzák. Az FTAA egyike azoknak +azúgynevezett „szabad kereskedelmi” szerződéseknek, amiket arra +találtak ki, hogy az üzleti szféra nagyobb +hatalomra tegyen szert a demokratikus kormányok felett. A DMCA tipikus +példája ennek az elvnek. Az Electronic Frontier +Foundation arra kér mindenkit, hogy magyarázza el a többi kormányzatnak, +hogy miért nem szabad elfogadniuk ezt a tervet.

    +
    +
    +
    • + +
  • +
    +

    +Amikor ezt a történetet írtam, az SPA kis internetszolgáltatókat +fenyegetett, azt követelve, hogy engedélyezze nekik az összes felhasználó +megfigyelését. A legtöbben engednek, mert nem tudják vállalni egy +potenciális per költségeit. Egy szolgáltató (a Community ConneXion a +kaliforniai Oaklandben) ellenállt és tényleg be is perelték. Az SPA aztán +ejtette a pert, de megkapta helyette a DMCA-t, és vele a hatalmat, amire +vágyott

    + +

    +Az SVH (valójában SPA, azaz Software Publisher's Association) rendőrséghez +hasonló szerepét a BSA (Business Software Alliance) vette át. Manapság a BSA +még nem hivatalos rendőri szerv, gyakorlatilag azonban akként viselkedik. Az +egykori Szovjet únióra jellemző módszerekkel arra bíztatja az embereket, +hogy jelentsék fel munkatársaikat és barátaikat. Egy 2001-es argentinai +félelemkeltő kampányában a BSA burkoltan azzal fenyegette a szoftvereiket +másokkal megosztó embereket, hogy a börtönben nemi erőszak áldozatai +lehetnek.

    +
    +
    +
    • + +
  • +
    +

    +A fent bemutatott egyetemi biztonsági eljárásmódok nem a képzelet +szüleményei. Például egy Chicago környéki egyetem számítógépe +bejelentkezéskor a következő üzenetet írja ki a képernyőre:

    + +

    +Ezt a rendszert csak arra jogosultak használhatják. Jogosulatlan, vagy a +jogosultságon túlmenő használat esetén a személyzet a felhasználó minden +tevékenységét megfigyelheti és rögzítheti. A rendszert nem előírásszerûen +használók megfigyelése közben megfelelő jogosultsággal rendelkező +felhasználók is megfigyelés alá kerülhetnek. E rendszer minden felhasználója +kifejezetten hozzájárul az ilyen megfigyeléshez, és egyben tudomásul veszi, +hogy ha a megfigyelés során valamilyen illegális vagy az Egyetem +szabályaival ellenkező tevékenységre derül fény, akkor a személyzet az ezt +bizonyító adatokat az egyetemi illetve a hivatalos szervek rendelkezésére +bocsáthatja. +

    + +

    +Ez bizony az alkotmány Negyedik Kiegészítésének sajátos értelmezése: +gyakoroljunk nyomást mindenkire már előre hogy önként feladja az őt +megillető jogokat.

    +
    +
    • +
+
+
+ +

Hivatkozások

+ + +
+ +
+

This essay is published in Free +Software, Free Society: The Selected Essays of Richard +M. Stallman.

+ +
+ + +
+ + + + + + + + diff --git a/talermerchantdemos/blog/articles/hu/why-free.html b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/why-free.html new file mode 100644 index 0000000..55a4b1e --- /dev/null +++ b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/why-free.html @@ -0,0 +1,412 @@ + + + + + + + + + +Miért nem szabad, hogy a szoftvereknek tulajdonosa legyen? - GNU Projekt - +Free Software Foundation + + + + + + +

Miért nem szabad, hogy a szoftvernek tulajdonosa legyen?

+ +

írta: Richard +Stallman

+ +

+A digitális információtechnika azzal járul hozzá a világhoz, hogy +megkönnyíti az információ másolását és módosítását. A számítógépek azt +ígérik, hogy ezt mindnyájunknak megkönnyítik.

+ +

+Nem mindenki akarja, hogy könnyebb legyen. A szerzői jog rendszere +„tulajdonosokat” rendel a programokhoz, és legtöbbjüknek az a célja, hogy a +szoftver által nyújtott jótéteményeket visszatartsa a társadalom többi +részétől. Ők akarnak lenni az egyetlenek, akik másolhatják és módosíthatják +a szoftvert, amit használunk.

+ +

+A szerzői jog rendszere a nyomtatással, egy másolatok tömegtermelésére +alkalmas technikával együtt fejlődött ki. A szerzői jog jól illeszkedett +ehhez a technológiához, mert csak a másolatok tömegtermelését +korlátozta. Nem vette el a könyvek olvasóinak szabadságát. Egy átlagos, +nyomdagéppel nem rendelkező olvasó esetleg tollal és tintával másolhatta a +könyveket, és emiatt elég kevés olvasót pereltek be.

+ +

+A digitális technika rugalmasabb, mint a nyomtatott sajtó: ha az információ +digitális formában van, könnyedén lemásolhatod és megoszthatod +másokkal. Pontosan emiatt a rugalmasság miatt illeszkedik rosszul egy olyan +rendszerhez, mint amilyen a szerzői jog. Ez az oka azoknak az egyre csúnyább +és drákóibb intézkedéseknek, amiket mostanában hoznak a szoftver szerzői +jogának kikényszerítésére. Figyeljük meg a Szoftver Kiadók Szövetségének +(Software Publishers Association, SPA) ezt a négy szokását:

+ + + +

+Mind a négy gyakorlat hasonlít azokra, amelyeket a volt Szovjetunióban +használtak, ahol minden másológépnél egy őr állt, hogy megakadályozza a +tiltott másolást, és ahol az embereknek titokban kellett másolniuk, és kéz +alatt, szamizdatként terjeszteniük az információt. Természetesen van +különbség: az információ ellenőrzésének a Szovjetunióban politikai oka volt, +az USA-ban az ok a haszon. De minket az intézkedések érintenek, és nem az +indítékok. Attól függetlenül, hogy miért teszik ezt, minden kísérlet arra, +hogy megakadályozzák az információ terjesztését, ugyanazokhoz a módszerekhez +és ugyanahhoz a kíméletlenséghez vezet.

+ +

+A tulajdonosok különböző érvekkel próbálnak jogot kovácsolni arra, hogy +meghatározhassák, hogyan használjuk az információt:

+ + + +

+Mire van szüksége a társadalomnak ? Olyan információra, ami tényleg az +állampolgárainak rendelkezésére áll – például olyan programokra, amiket az +emberek elolvashatnak, kijavíthatnak, a saját igényeikhez igazíthatnak és +fejleszthetnek, nem csak üzemeltethetnek. De a szoftver-tulajdonosok +tipikusan egy „fekete dobozt” szállítanak, amit nem lehet tanulmányozni vagy +megváltoztatni.

+ +

+A társadalomnak szabadságra is szüksége van. Ha egy programnak tulajdonosa +van, akkor a felhasználók elveszítik a fennhatóságot a saját életük egy +területe felett.

+ +

+Mindenekelőtt pedig minden társadalomnak bátorítania kell az önkéntes +együttműködés szellemiségét az állampolgárokban. Amikor a +szoftver-tulajdonosok azt mondják, hogy a felebarátainkon magától értetődő +módon segíteni a „kalózkodás” egy formája, akkor megmérgezik a társadalmunk +polgári lelkét.

+ +

+Ezért mondjuk, hogy a szabad szoftver +a szabadság kérdése, és nem az áré.

+ +

+A tulajdonosok mellett szóló gazdasági érv hibás, de a gazdasági kérdés +valós. Néhány ember hasznos szoftvert ír pusztán az élvezet kedvéért, vagy a +többiek csodálatáért, vagy szerelemből; de ha több szoftvert akarunk, mint +amennyit ezek az emberek írnak, akkot ehhez meg kell teremtenünk az anyagi +alapokat.

+ +

+A utóbbi tíz évben a szabadszoftver-fejlesztők különböző módszerekkel +próbáltak pénzt keresni, több-kevesebb sikerrel. Nem kell ehhez gazdaggá +tenni valakit; egy átlagos amerikai családi bevétel – $35 000 – +bizonyítottan elegendő ösztönzést jelent sok a programozásnál kevésbé +kielégítő munkára is.

+ +

+Amíg egy ösztöndíj nem tette ezt szükségtelenné, évekig abból éltem, hogy +megrendelésre kiegészítéseket írtam az általam írt szabad +szoftverekhez. Minden ilyen kiegészítés bekerült a következő rendesen +kibocsátott verzióba, és így végül az egész közösség számára elérhetővé +vált. A megrendelők azért fizettek nekem, hogy az általuk áhított +kiegészítéseken dolgozzam, és ne azokon a funkciókon, amelyeket én a +legfontosabbaknak tartottam volna.

+ +

+Néhány szabadszoftver-fejlesztő azzal keres pénzt, hogy support (technikai +segítség) szolgáltatásokat nyújt. A Cygnus Support-nak körülbelül 50 +alkalmazottja van [e cikk születésekor], és becslése szerint munkatársai +tevékenységének körülbelül 15 százaléka szabad szoftver fejlesztése – ez +elfogadható arány egy szoftvercégnél.

+ +

+Néhány vállalat, többek között az Intel, a Motorola, a Texas Instruments és +az Analog Devices együttesen támogatják a C nyelvhez tartozó szabad GNU +fordítóprogram további fejlesztését. Eközben az Ada nyelvhez tartozó GNU +fordító fejlesztését az USA légierő finanszírozza – úgy gondolták, hogy ez a +leginkább költség-hatékony módszer arra, hogy szert tegyenek a jóminőségű +fordítóra. [A légirerő által történő finanszírozás egy ideje befejeződött; a +GNU Ada Fordító már üzemel, és a karbantartását kereskedelmileg +finanszírozzák.]

+ +

+Mindezek a példák kicsik; a szabad szoftver mozgalom még kicsi és fiatal. De +az [USA-ban működő] hallgatók által támogatott rádió példája megmutatja, +hogy lehetséges egy nagyszabású tevékenységet finanszírozni anélkül is, hogy +minden egyes felhasználót fizetésre köteleznén.

+ +

+Mai számítógép-használóként lehet, hogy szabadalmaztatott +programot használsz. Ha a barátod arra kér, hogy készíthessen egy másolatot, +nem lenne helyes visszautasítani. Az együttműködés fontosabb, mint a szerzői +jog. De a földalatti, titkos együttműködés nem vezet jó társadalomhoz. Az +embernek arra kell törekednie, hogy egyenes életet éljen nyíltan és büszkén, +és ez azt jelenti, hogy nemet kell mondania a szabadalmaztatott szoftverre.

+ +

+Megérdemled, hogy jogod legyen nyíltan és szabadon együttműködni a többi +szoftvert használó emberrel. Megérdemled, hogy jogod legyen megtudni, hogyan +működik a szoftver, és azzal tanítani a diákjaidat. Megérdemled, hogy +szerződtethesd a kedvenc proramozódat, hogy javítsa ki, ha valami gond van +vele.

+ +

+Megérdemled a szabad szoftvert.

+ +
+

This essay is published in Free +Software, Free Society: The Selected Essays of Richard +M. Stallman.

+ +
+ + +
+ + + + + + + + -- cgit v1.2.3