summaryrefslogtreecommitdiff
path: root/talermerchantdemos/blog/articles/hu/why-free.html
diff options
context:
space:
mode:
Diffstat (limited to 'talermerchantdemos/blog/articles/hu/why-free.html')
-rw-r--r--talermerchantdemos/blog/articles/hu/why-free.html412
1 files changed, 412 insertions, 0 deletions
diff --git a/talermerchantdemos/blog/articles/hu/why-free.html b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/why-free.html
new file mode 100644
index 0000000..55a4b1e
--- /dev/null
+++ b/talermerchantdemos/blog/articles/hu/why-free.html
@@ -0,0 +1,412 @@
+<!--#set var="PO_FILE" value=''
+ --><!--#set var="ORIGINAL_FILE" value="/philosophy/why-free.html"
+ --><!--#set var="DIFF_FILE" value=""
+ --><!--#set var="OUTDATED_SINCE" value="2009-09-05" -->
+
+<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
+ "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">
+<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu">
+
+<!-- TRANSLATORS: This page was generated locally by GNUN. Please do
+ not update it manually, update the corresponding PO file instead.
+ The PO is archived in trans-coord task #14377 (file: orphan-POs.tar.gz).
+ For more info, contact web-translators@gnu.org. -->
+
+<head>
+<!--#include virtual="/server/head-include-1.html" -->
+<title>Miért nem szabad, hogy a szoftvereknek tulajdonosa legyen? - GNU Projekt -
+Free Software Foundation</title>
+
+<meta name="Keywords" content="GNU, GNU Project, FSF, Free Software, Free Software Foundation, Why Software Should Not Have Owners" />
+
+<!--#include virtual="/philosophy/po/why-free.translist" -->
+<!--#include virtual="/server/banner.html" -->
+<!--#include virtual="/server/outdated.html" -->
+<h2>Miért nem szabad, hogy a szoftvernek tulajdonosa legyen?</h2>
+
+<p>írta: <a href="http://www.stallman.org/"><strong>Richard
+Stallman</strong></a></p>
+
+<p>
+A digitális információtechnika azzal járul hozzá a világhoz, hogy
+megkönnyíti az információ másolását és módosítását. A számítógépek azt
+ígérik, hogy ezt mindnyájunknak megkönnyítik.</p>
+
+<p>
+Nem mindenki akarja, hogy könnyebb legyen. A szerzői jog rendszere
+„tulajdonosokat” rendel a programokhoz, és legtöbbjüknek az a célja, hogy a
+szoftver által nyújtott jótéteményeket visszatartsa a társadalom többi
+részétől. Ők akarnak lenni az egyetlenek, akik másolhatják és módosíthatják
+a szoftvert, amit használunk.</p>
+
+<p>
+A szerzői jog rendszere a nyomtatással, egy másolatok tömegtermelésére
+alkalmas technikával együtt fejlődött ki. A szerzői jog jól illeszkedett
+ehhez a technológiához, mert csak a másolatok tömegtermelését
+korlátozta. Nem vette el a könyvek olvasóinak szabadságát. Egy átlagos,
+nyomdagéppel nem rendelkező olvasó esetleg tollal és tintával másolhatta a
+könyveket, és emiatt elég kevés olvasót pereltek be.</p>
+
+<p>
+A digitális technika rugalmasabb, mint a nyomtatott sajtó: ha az információ
+digitális formában van, könnyedén lemásolhatod és megoszthatod
+másokkal. Pontosan emiatt a rugalmasság miatt illeszkedik rosszul egy olyan
+rendszerhez, mint amilyen a szerzői jog. Ez az oka azoknak az egyre csúnyább
+és drákóibb intézkedéseknek, amiket mostanában hoznak a szoftver szerzői
+jogának kikényszerítésére. Figyeljük meg a Szoftver Kiadók Szövetségének
+(Software Publishers Association, SPA) ezt a négy szokását:</p>
+
+<ul>
+<li>Erőteljes propaganda annak terjesztésére, hogy helytelen dolog nem
+engedelmeskedni a tulajdonosoknak azért, hogy segíts a barátodnak.</li>
+
+<li>Balek besúgók beszervezése, hogy feljelentsék a munkatársaikat és
+kollégáikat.</li>
+
+<li>(Rendőri segítséggel végrehajtott) rajtaütések hivatalokon és
+iskolákon. Ilyenkor azt mondják az embereknek, hogy be kell bizonyítaniuk,
+hogy nem vétkesek illegális másolásban.</li>
+
+<li>(Az SPA kívánságára az USA kormánya által végrehajtott) vádemelés olyan
+emberek ellen, mint például David LaMacchia az <abbr title="Massachusetts
+Institute of Technology">MIT</abbr>-n, nem szoftver másolásáért – ezzel nem
+vádolják –, hanem pusztán azért, mert őrizetlenül hagyott másolásra alkalmas
+eszközöket, és nem cenzúrázta a használatukat.</li>
+</ul>
+
+<p>
+Mind a négy gyakorlat hasonlít azokra, amelyeket a volt Szovjetunióban
+használtak, ahol minden másológépnél egy őr állt, hogy megakadályozza a
+tiltott másolást, és ahol az embereknek titokban kellett másolniuk, és kéz
+alatt, szamizdatként terjeszteniük az információt. Természetesen van
+különbség: az információ ellenőrzésének a Szovjetunióban politikai oka volt,
+az USA-ban az ok a haszon. De minket az intézkedések érintenek, és nem az
+indítékok. Attól függetlenül, hogy miért teszik ezt, minden kísérlet arra,
+hogy megakadályozzák az információ terjesztését, ugyanazokhoz a módszerekhez
+és ugyanahhoz a kíméletlenséghez vezet.</p>
+
+<p>
+A tulajdonosok különböző érvekkel próbálnak jogot kovácsolni arra, hogy
+meghatározhassák, hogyan használjuk az információt:</p>
+
+<ul>
+<li id="name-calling">Elnevezések
+
+<p>
+A tulajdonosok pejoratív értelmű szavakat használnak, mint „kalózkodás” vagy
+„lopás”, valamint olyan szakkifejezéseket, mint „szellemi tulajdon” vagy
+„kár”, hogy ezzel egy bizonyos gondolatkört sugalljanak a társadalomnak –
+mégpedig azt, amelyik a fizikai tárgyak és a programok primitív
+megfeleltetésén alapszik.</p>
+
+<p>
+Az anyagi tárgyak tulajdonlásáról kialakult elképzeléseink és érzéseink arra
+vonatkoznak, hogy vajon helyes-e elvenni egy tárgyat valakitől. Nem
+alkalmazhatóak közvetlenül arra, ha másolatot készítünk valamiről. De a
+tulajdonosok elvárják tőlünk, hogy azért csak alkalmazzuk őket.</p></li>
+
+<li id="exaggeration">Túlzás
+
+<p>
+A tulajdonosok azt mondják, hogy „kárt szenvednek”, „veszteség éri őket”,
+amikor a felhasználók maguk másolják a programokat. De a másolásnak nincs
+közvetlen kihatása a tulajdonosra, és senkinek sem árt. A tulajdonost csak
+akkor éri veszteség, ha az a személy, aki a másolatot készítette, különben
+fizetett volna egy másolatért a tulajdonosnak.</p>
+
+<p>
+Kis gondolkodással beláthatjuk, hogy a legtöbben nem vásároltak volna
+másolatokat. A tulajdonosok mégis úgy számítják ki a „veszteségüket”, mintha
+minden egyes esetben vásároltak volna egy másolatot. Ez – finoman szólva –
+túlzás.</p></li>
+
+<li id="law">A törvény
+
+<p>
+A tulajdonosok gyakran taglalják a törvények jelenlegi állását, és a szigorú
+büntetéseket, amelyekkel fenyegethetnek bennünket. Ebben a megközelítésben
+kimondatlanul benne rejlik az a sugallat, hogy a jelenlegi törvények
+megkérdőjelezhetetlen erkölcsi nézeteket tükröznek – és máris elvárják, hogy
+ezeket a büntetéseket természet adta tényeknek tekintsük, amelyekről senki
+sem tehet.</p>
+
+<p>
+A meggyőzésnek ez a módja nem állhat meg a kritikus gondolkodással szemben,
+csak egy megszokott gondolkodásmód erősítésére tervezték.</p>
+
+<p>
+Alapvető dolog, hogy nem a törvények határozzák meg, hogy mi a helyes, és mi
+nem az. Minden amerikainak tudni kellene, hogy negyven évvel ezelőtt még
+több államban is törvénybe ütköző cselekedet volt egy négernek a busz első
+részébe ülnie; de csak a rasszisták gondolják úgy, hogy ez tényleg
+elítélendő cselekedet lett volna.</p></li>
+
+<li id="natural-rights">Természet adta jogok
+
+<p>
+A szerzők gyakran azt állítják, hogy valamilyen speciális kapcsolatban
+állnak a programokkal, amelyeket írtak, továbbá kijelentik, hogy az adott
+programokkal kapcsolatos kívánságaik és érdekeik egyszerűen többet nyomnak a
+latban, mint bárki másé – vagy akár az egész világé. (Tipikusan nem a
+szerzők, hanem különböző vállalatok birtokolják a szoftverek szerzői jogait,
+de tőlünk elvárják, hogy figyelmen kívül hagyjuk ezt az ellentmondást.)</p>
+
+<p>
+Azoknak, akik ezt – hogy a szerző fontosabb, mint te – erkölcsi
+alapigazságnak tartják, csak ezt tudom mondani, hogy én, aki magam is
+jelentős szoftverszerző vagyok, ezt ostobaságnak tartom.</p>
+
+<p>
+De az emberek általában csak két ok miatt érzik némileg jogosnak a természet
+adta jogok követelését.</p>
+
+<p>
+Az egyik ok egy túlhangsúlyozott analógia az anyagi tárgyakkal. Ha főzök egy
+spagettit, akkor igenis tiltakozom, ha valaki más megeszi, mert akkor én nem
+tudom megenni. Amit csinál, az pont annyit árt nekem, mint amennyit használ
+neki. Csak az egyikünk eheti meg a spagettit; a kérdés az, hogy melyikünk? A
+kettőnk közti legkisebb különbség elegendő, hogy kibillentse a mérleget.</p>
+
+<p>
+De hogy te használsz-e vagy megváltoztatsz-e egy általam írt programot, az
+téget közvetlenül, engem pedig csak közvetetten érint. Hogy adsz-e egy
+másolatot a barátodnak vagy sem, az téged és a barátodat sokkal jobban
+érint, mint engem. Nem kellene hatalmamnak lennie arra, hogy
+megakadályozzalak ebben. Erre senkinek se kellene, hogy hatalma legyen.</p>
+
+<p>
+A másik ok az, hogy az embereknek azt mondták, hogy a szerzők természet adta
+joga a társadalmuk elfogadott és soha meg nem kérdőjelezett hagyománya.</p>
+
+<p>
+A történelem vonatkozásában ennek éppen ellenkezője az igazság. A szerzők
+természet adta jogainak lehetőségét felvetették, majd határozottan
+elutasították az amerikai alkotmány összeállításakor. Ezért van az, hogy az
+alkotmány csak megengedi, és nem előírja a szerzői jogi rendszert; ezért
+mondja, hogy a szerzői jognak ideiglenesnek kell lennie. Azt is kimondja,
+hogy a szerzői jog célja a haladás elősegítése – és nem a szerző
+megjutalmazása. A szerzői jog igenis megjutalmazza valamennyire a szerzőket,
+méginkább a kiadókat, de eredetileg a viselkedésük módosítására vonatkozó
+eszköznek szánták.</p>
+
+<p>
+Társadalmunk valóban megalapozott hagyománya az, hogy a szerzői jog a
+közösség természet adta jogait sérti – és az, hogy ezt csak a közösség
+érdekével lehet megindokolni.</p></li>
+
+<li id="economics">A pénz
+
+<p>
+A végső érv amellett, hogy a szoftvernek tulajdonosa legyen, az, hogy ez
+több szoftver termeléséhez vezet.</p>
+
+<p>
+A többivel ellentétben ez az érv legalább indokolt megközelítésből szemléli
+a témát. Egy jogos célon alapszik – a szoftver felhasználói által támasztott
+igény kielégítésén. Azt pedig tapasztalatból tudjuk, hogy az emberek többet
+termelnek valamiből akkor, ha ezért jól megfizetik őket.</p>
+
+<p>
+De ennek az érvnek van egy hiányossága: azon a feltételezésen alapszik, hogy
+a különbség csak annyi, hogy mennyit kell fizetnünk. Feltételezi, hogy a
+<em>szoftver termelése</em> az, amit akarunk, akár van tulajdonosa, akár
+nincs.</p>
+
+<p>
+Az emberek készek elfogadni ezt a feltételezést, mert ez összevág az anyagi
+tárgyakkal szerzett tapasztalataikkal. Vegyünk például egy
+szendvicset. Elképzelhető, hogy tudsz szerezni egyforma szendvicseket ingyen
+is és pénzért is. Ha ez így van, akkor a fizetendő pénz mennyisége az
+egyetlen különbség. Akár meg kellett venned, akár nem, a szendvicsnek
+ugyanolyan az íze, ugyanolyan a tápértéke, és mindkét esetben csak egyszer
+tudod megenni. Az, hogy a szendvicset egy tulajdonostól vetted-e, csak és
+kizárólag azt befolyásolja, hogy mennyi pénzed marad utána.</p>
+
+<p>
+Ez igaz bármilyen anyagi tárgyra – az, hogy van-e tulajdonosa vagy nincs,
+nem befolyásolja közvetlenül azt, hogy mi az, vagy hogy mit csinálhatsz
+vele, ha már megszerezted.</p>
+
+<p>
+De ha egy programnak tulajdonosa van, akkor ez nagyon is befolyásolja azt,
+hogy mi is az, és hogy mit csinálhatsz egy másolattal, ha veszel egyet. A
+különbség nem egyszerűen pénz kérdése. Az a rendszer, amelyben a szoftvernek
+tulajdonosa van, tényleg ösztönzi a szoftverek tulajdonosait arra, hogy
+termeljenek valamit – de nem azt, amire valójában szüksége van a
+társadalomnak. És felfoghatatlan erkölcsi szennyezést okoz, ami
+mindnyájunkra hatással van.</p></li>
+
+</ul>
+
+<p>
+Mire van szüksége a társadalomnak ? Olyan információra, ami tényleg az
+állampolgárainak rendelkezésére áll – például olyan programokra, amiket az
+emberek elolvashatnak, kijavíthatnak, a saját igényeikhez igazíthatnak és
+fejleszthetnek, nem csak üzemeltethetnek. De a szoftver-tulajdonosok
+tipikusan egy „fekete dobozt” szállítanak, amit nem lehet tanulmányozni vagy
+megváltoztatni.</p>
+
+<p>
+A társadalomnak szabadságra is szüksége van. Ha egy programnak tulajdonosa
+van, akkor a felhasználók elveszítik a fennhatóságot a saját életük egy
+területe felett.</p>
+
+<p>
+Mindenekelőtt pedig minden társadalomnak bátorítania kell az önkéntes
+együttműködés szellemiségét az állampolgárokban. Amikor a
+szoftver-tulajdonosok azt mondják, hogy a felebarátainkon magától értetődő
+módon segíteni a „kalózkodás” egy formája, akkor megmérgezik a társadalmunk
+polgári lelkét.</p>
+
+<p>
+Ezért mondjuk, hogy a <a href="/philosophy/free-sw.html">szabad szoftver</a>
+a szabadság kérdése, és nem az áré.</p>
+
+<p>
+A tulajdonosok mellett szóló gazdasági érv hibás, de a gazdasági kérdés
+valós. Néhány ember hasznos szoftvert ír pusztán az élvezet kedvéért, vagy a
+többiek csodálatáért, vagy szerelemből; de ha több szoftvert akarunk, mint
+amennyit ezek az emberek írnak, akkot ehhez meg kell teremtenünk az anyagi
+alapokat.</p>
+
+<p>
+A utóbbi tíz évben a szabadszoftver-fejlesztők különböző módszerekkel
+próbáltak pénzt keresni, több-kevesebb sikerrel. Nem kell ehhez gazdaggá
+tenni valakit; egy átlagos amerikai családi bevétel – $35&nbsp;000 –
+bizonyítottan elegendő ösztönzést jelent sok a programozásnál kevésbé
+kielégítő munkára is.</p>
+
+<p>
+Amíg egy ösztöndíj nem tette ezt szükségtelenné, évekig abból éltem, hogy
+megrendelésre kiegészítéseket írtam az általam írt szabad
+szoftverekhez. Minden ilyen kiegészítés bekerült a következő rendesen
+kibocsátott verzióba, és így végül az egész közösség számára elérhetővé
+vált. A megrendelők azért fizettek nekem, hogy az általuk áhított
+kiegészítéseken dolgozzam, és ne azokon a funkciókon, amelyeket én a
+legfontosabbaknak tartottam volna.</p>
+
+<p>
+Néhány szabadszoftver-fejlesztő azzal keres pénzt, hogy support (technikai
+segítség) szolgáltatásokat nyújt. A Cygnus Support-nak körülbelül 50
+alkalmazottja van [e cikk születésekor], és becslése szerint munkatársai
+tevékenységének körülbelül 15 százaléka szabad szoftver fejlesztése – ez
+elfogadható arány egy szoftvercégnél.</p>
+
+<p>
+Néhány vállalat, többek között az Intel, a Motorola, a Texas Instruments és
+az Analog Devices együttesen támogatják a C nyelvhez tartozó szabad GNU
+fordítóprogram további fejlesztését. Eközben az Ada nyelvhez tartozó GNU
+fordító fejlesztését az USA légierő finanszírozza – úgy gondolták, hogy ez a
+leginkább költség-hatékony módszer arra, hogy szert tegyenek a jóminőségű
+fordítóra. [A légirerő által történő finanszírozás egy ideje befejeződött; a
+GNU Ada Fordító már üzemel, és a karbantartását kereskedelmileg
+finanszírozzák.]</p>
+
+<p>
+Mindezek a példák kicsik; a szabad szoftver mozgalom még kicsi és fiatal. De
+az [USA-ban működő] hallgatók által támogatott rádió példája megmutatja,
+hogy lehetséges egy nagyszabású tevékenységet finanszírozni anélkül is, hogy
+minden egyes felhasználót fizetésre köteleznén.</p>
+
+<p>
+Mai számítógép-használóként lehet, hogy <a
+href="/philosophy/categories.html#ProprietarySoftware">szabadalmaztatott</a>
+programot használsz. Ha a barátod arra kér, hogy készíthessen egy másolatot,
+nem lenne helyes visszautasítani. Az együttműködés fontosabb, mint a szerzői
+jog. De a földalatti, titkos együttműködés nem vezet jó társadalomhoz. Az
+embernek arra kell törekednie, hogy egyenes életet éljen nyíltan és büszkén,
+és ez azt jelenti, hogy nemet kell mondania a szabadalmaztatott szoftverre.</p>
+
+<p>
+Megérdemled, hogy jogod legyen nyíltan és szabadon együttműködni a többi
+szoftvert használó emberrel. Megérdemled, hogy jogod legyen megtudni, hogyan
+működik a szoftver, és azzal tanítani a diákjaidat. Megérdemled, hogy
+szerződtethesd a kedvenc proramozódat, hogy javítsa ki, ha valami gond van
+vele.</p>
+
+<p>
+Megérdemled a szabad szoftvert.</p>
+
+<hr class="thin" />
+<blockquote id="fsfs"><p class="big">This essay is published in <a
+href="http://shop.fsf.org/product/free-software-free-society/"><cite>Free
+Software, Free Society: The Selected Essays of Richard
+M. Stallman</cite></a>.</p></blockquote>
+
+<div class="translators-notes">
+
+<!--TRANSLATORS: Use space (SPC) as msgstr if you don't have notes.-->
+ </div>
+</div>
+
+<!-- for id="content", starts in the include above -->
+<!--#include virtual="/server/footer.html" -->
+<div id="footer">
+<div class="unprintable">
+
+<p>Az FSF-fel és a GNU-val kapcsolatos kérdéseket várjuk (angolul) a <a
+href="mailto:gnu@gnu.org">&lt;gnu@gnu.org&gt;</a>. Vannak <a
+href="/contact/">egyéb módok is az FSF elérésére</a>. A weblappal
+kapcsolatos észrevételeket a <a
+href="mailto:webmasters@gnu.org">&lt;webmasters@gnu.org&gt;</a>.</p>
+
+<p>
+<!-- TRANSLATORS: Ignore the original text in this paragraph,
+ replace it with the translation of these two:
+
+ We work hard and do our best to provide accurate, good quality
+ translations. However, we are not exempt from imperfection.
+ Please send your comments and general suggestions in this regard
+ to <a href="mailto:web-translators@gnu.org">
+
+ &lt;web-translators@gnu.org&gt;</a>.</p>
+
+ <p>For information on coordinating and submitting translations of
+ our web pages, see <a
+ href="/server/standards/README.translations.html">Translations
+ README</a>. -->
+Please see the <a
+href="/server/standards/README.translations.html">Translations README</a>
+for information on coordinating and submitting translations of this article.</p>
+</div>
+
+<!-- Regarding copyright, in general, standalone pages (as opposed to
+ files generated as part of manuals) on the GNU web server should
+ be under CC BY-ND 3.0 US. Please do NOT change or remove this
+ without talking with the webmasters or licensing team first.
+ Please make sure the copyright date is consistent with the
+ document. For web pages, it is ok to list just the latest year the
+ document was modified, or published.
+
+ If you wish to list earlier years, that is ok too.
+ Either "2001, 2002, 2003" or "2001-2003" are ok for specifying
+ years, as long as each year in the range is in fact a copyrightable
+ year, i.e., a year in which the document was published (including
+ being publicly visible on the web or in a revision control system).
+
+ There is more detail about copyright years in the GNU Maintainers
+ Information document, www.gnu.org/prep/maintain. -->
+<p>Copyright &copy; 1994 Richard Stallman</p>
+
+<p>Ez a Mű a <a rel="license"
+href="http://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0/deed.hu">Creative
+Commons Nevezd meg! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc</a>
+feltételeinek megfelelően felhasználható.</p>
+
+<!--#include virtual="/server/bottom-notes.html" -->
+<div class="translators-credits">
+
+<!--TRANSLATORS: Use space (SPC) as msgstr if you don't want credits.-->
+Fordította: Csillag Kristóf és Patay Gergely</div>
+
+<p class="unprintable"><!-- timestamp start -->
+Utoljára frissítve:
+
+$Date: 2020/07/05 15:09:13 $
+
+<!-- timestamp end -->
+</p>
+</div>
+</div>
+</body>
+</html>